Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

II. Középkor (Ifj. Falussy József)

megyei Kovácsi birtok mellett nagyobb részt kivágták, s a kivágott fát elvitték, húsz arany kárt okozva.

85 1483-ban Báthory István országbíró, jelentésében a fehérvári prépostot, Domonkost a veszprémi káptalan elleni uszítás terhe - és a bírói eljárás költségei - alól felmentette.

86 1483-ban Domonkos fehérvári prépost nyugtatta a veszprémi káptalan tagjait, valamint ezek Peremartonban és Kesziben lakó jobbágyait, mely szerint nevezettek abban a perben, amely a veszprémi és a fehérvári káptalan között folyt valamely erdő kivágása miatt - amelyek Kovácsi birtok határához tartoztak -, letették az előírt esküt.

87 A Kovácsiért és Bercsenért folytatott per áthúzódott a XVI. századra. 1505-ben a fehérvári keresztesek konventje jelentette Ulászló királynak, hogy kézhez vette az országbíró parancslevelét, melynek tartalma a következő: Kovácsi teljes birtokot, Berchen prédium fele részét, az ugyanezen prédium határában észak felől fekvő szántóföldeket és réteket, valamint az ugyancsak Berchen határában található, s a Kovácsi mellett elfolyó Sárvize folyón levő Berchen és Kothor molna nevű malmokat - amelyek a veszprémi káptalant illetik, minden jogcímen, s amelyeknek e káptalan régtől fogva békés birtokában is volt illetően elrendelt beiktatásnak való ellentmondás és tiltás miatt több idézés is történt: a veszprémi káptalan először Domonkos urat, a fehérvári káptalan prépostját idézte 1481-ben Szent Mihály ünnepének nyolcadára, másodszor ugyanőt 1483-ban Szent Jakab apostol ünnepének nyolcadára, harmadszorra és utoljára pedig szintén ugyanőt és Pesth-i László deákot 1483-ban Vízkereszt ünnepének a nyolcadára a személyes jelenlét elé, királyi emberek és a fehérvári keresztesek konventje által. Ez utolsó alkalommal meg is kezdődött a per Báthory István akkori országbíró előtt. Azután a nevezett Domonkos prépost eltávozván az élők sorából a per Zakchy Ferenc mesterre, a fehérvári egyház prépostjára szállott. 1503-ban Szent Mihály arkangyal ünnepének nyolcadán a halasztás miatt az ezen oklevelet kiadó új országbíró jelenléte elé került. Ezen a határnapon Solmos-i László a veszprémi káptalan érdekében és ügyvédvalló levelével megjelenvén, követelte, hogy az alperes Ferenc mester adja okát a tiltásnak és ellentmondásnak a birtokba iktatást illetően. Erre a követelésre Mykethynch-i Pál, aki a mondott Zakchy Ferenc mester nevében és a fehérvári káptalan ügyvédvalló levelével jelent meg, az országbíró jelenléte előtt felállván, a következő választ adta: A néhai Domonkos fehérvári prépost úr személyében azért mondottak ellene a beiktatásnak, mivel a felsorolt birtokok Domonkost illették, majd az ő halála után Ferenc mestert illetik a legjobb jogcímen. Ennek bizonyítására az alperes Ferenc mester rendelkezik is a számára kiadott oklevelekkel, amelyeket az országbíró által kitűzendő legközelebbi határnapon kész bemutatni. Az országbíró úgy rendelkezett, hogy Ferenc mester és törvényes meghatalmazottja Szent György vértanú elkövetkezendő ünnepének a nyolcadán mutassák be az okleveleket és egyéb iratokat, hogy ő meghozhassa az ügyben az ítéletet. Erről a határnapról azonban a pert el kellett halasztani. Az új határnap is elérkezvén, Ferenc mester - jóllehet Rethe-i Imre, a veszprémi káptalan ügyvédje a kellő időben és napokon várt rá - nem jött az országbírói jelenlét elé, és nem is küldött maga he-