Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

II. Középkor (Ifj. Falussy József)

lyett senkit, hogy bemutassa az okleveleket. A káptalan képviselője ugyan követelte az alperes elmarasztalását, az országbíró azonban úgy rendelkezett, hogy a fehérvári keresztesek konventje küldje ki hitelre méltó emberét, akinek jelenlétében a kijelölt országbírói ember Ferenc mestert Szent György ünnepének a nyolcadára a királyi jelenlét elé idézi az oklevelek bemutatása végett.

88 1507-ben a fehérvári keresztesek konventje jelentette, hogy személyesen megjelent előtte Dobosi Mihály mester, a fehérvári egyház kanonokja a maga és káptalanja nevében a káptalan ügyvédvalló levelével az egyik részről, a másik részről pedig a Jenyeu (?) Mátyás veszprémi kanonok a maga és a veszprémi káptalan nevében és szabad akaratukból a következő vallást tették: Jóllehet a mondott felek között a Vynyola, Peremarton, Kálóz, Deüse Kálóz, Thuzoktelek és Berchen nevezetű birtokaik határai miatt sok per folyt és folyik különféle időpontokban az országbíró előtt, ők az ítéletek bizonytalanságát elkerülni akarván, némely jámbor férfiak közbenjárására barátságos megegyezésre léptek egymással. Eszerint a nézeteltérések megszüntetése érdekében mindkét fél négy-négy lelkiismeretes kanonokot választ a kebeléből, akik az úr napja után legközelebbi hétfőn és az azt követő napokon kimennek a vitatott birtokok helyszínére, emellett mindkét oldalról laikusokat és jobbágyokat választanak ki, akik ugyancsak ott lesznek a helyszínen a mondott időpontban. Ez a nyolc kanonok köteles lesz felosztás vagy bármilyen más módszer révén megegyezni a.határjelek állításáról. Ha ez nem mehet végbe, akkor a nyolc laikust vagy jobbágyot a lehető legszigorúbb módon kötelezzék eskütételre, majd azokon a helyeken, amelyekről meg tudnak egyezni, lássanak hozzá a határjelek állításához. Ahol pedig a laikusok sem tudnak eskü alatt biztos határt mutatni, ott a kanonokok Isten és az ő igazsága szerint egyenlően osszák meg a vitatott földeket, vagy hagyják közös használatban. Ha pedig a mondott felek bármelyike nem fogadná el vagy tartaná be a nyolc kanonok és nyolc laikus által elvégzett megegyezést, vagy nem jelenne meg a mondott helyszínen, akkor azt a felet azonnal 200 aranyforint büntetéssel és a per, valamint a vitatott földek elvételével kell büntetni. Ha pedig megszületik a megegyezés, a felek kötelesek minden pert leszállítani, minden tárgyban kiadott írást és bírságot semmisnek kijelenteni, s a megegyezésről a szükséges okleveleket kiadni.

89 1507. június 27-én kiadott oklevelében a fehérvári káptalan bizonyította, hogy midőn közte és a veszprémi káptalan között az egyrészt az ő Vynyola, másrészt a veszprémi káptalan Peremarton nevű birtoka és az utóbbinak Kalóz, Alsokaloz, Thwzokhteleke és Berchen nevű prédiumai (mind Veszprém megyében) határai miatt folyó perben a kiküldöttek június 8-án úgy határoztak, hogy a pereskedést megszüntetik, a peres iratokat semmisnek tüntetik ki, a bírságokat egymásnak kölcsönösen elengedik, megegyeztek egy bizonyos határvonalban, amelytől nyugatra eső területek a fehérvári káptalan Vynyola nevű birtokához tartoznak, a vonaltól keletre eső területek pedig a veszprémi káptalan Peremarton nevű birtokához és a nevezett Kalóz, Alsokaloz, Thwzokhteleke és Berchen nevű prédiumaihoz.

90 1508. június 28-án a fehérvári keresztes konvent bizonyította, hogy megjelent előtte egyrészt Paka-i Márton, a veszprémi káptalan kanonokja, másrészt nemes Saári László, a saját és felesége meg a fiai, Boldizsár és János nevében, és beje-