Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

ólba, hiszen sokat kellett fordulni. Az állatok ellátása után mosakodtak, reggeliztek. A napközbeni tevékenység is nemek szerint oszlott meg. Altalános volt, hogy a férfiak többnyire saját használatra készítettek tárgyakat: fűzfavesszőből, rozsszalmából kosarakat és cirokseprűt, X-lábú asztalkát, gereblét, favillát. Nyeleket kapa, kasza - is készítettek: „A favillát még köllött főzni is, mert csak úgy tudták meghajlítani, hogy az rendesen álljon." Az asszonyok fonytak - a kenderrel megvolt a munka, kitartott tavaszig, varrtak, kézimunkáztak: terítőt az asztalra, hokedlire, ládatetőre, és falvédőket is varrtak ki. Télen majdnem mindennap sor került kukoricamorzsolásra is. Családonként egyedül, ez nemigen számított társasmunkának. Viszont a család jól szórakozott morzsolgatás közben, együtt voltak, beszélgettek, múlatták az időt. Társasmunkák A falusi közbirtokosság révén voltak olyan munkák, melyeket a falubeli férfiak közösen teljesítettek. A falu bikáinak takarmányszükségletét a közös kaszálás, betakarítás révén állították elő. A falu tulajdonában lévő erdőt együttesen gondozták, a csemeterakásért csekély fa is járt. A közös legelőket is együtt tisztították meg a tüskéktől. Az éjjeliőrséget a falubeli legények/férfiak adták. E munkák a falu társadalmi szervezőerejének megnyilvánulásai, így róluk a társadalomnéprajzi fejezet szól bővebben. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a paraszti munka folyamatos volt, egymásra épülő és egymást kiegészítő, java része az évszakok és termeivények által meghatározott, míg más részét a napi szükségletek, higiéniai követelmények, igények befolyásolták.

31 Családi ünnepek - az emberélet fordulói Az emberélet fordulóinak szokásait külön egységben tárgyalja a néprajz. A születés, a házasság, a lakodalom az egyes ember életében is kiemelkedő jelentőségűek, az egyes nemzedékeket pedig összekötik ezek az ünnepi alkalmak. Az emberélet fordulói szakaszokra bontják fel az életutat, a határon lévő szokáskörök a szakaszok közötti űrt hidalják át. így ezek a fordulópontok átmenetet képeznek egyik életszakaszból a másikba. A szakaszok közötti határok átlépését segítik a szokáskörhöz tartozó rítusok, amelyek biztosítják a megelőző csoporttól való elszakadást, elősegítik egyrészt az elválást a régiből az új felé, másrészt az új viszonyokba való beépülést.

32 Összefoglalónkban tehát az emberélet fordulóinak szokásvilágát kívánjuk bemutatni, azok kiemelkedő szerepét érzékeltetve és családi vonatkozásait hangsúlyozva. Az emberélet fordulóinak hitéleti vonatkozásait másik fejezetben tárgyaljuk. Születés „A hagyományos felfogás szerint a gyermekáldás az élet szükségszerű velejárója."

33 A születés az emberi lét első állomása, egy új család életében a má-