Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
VI. Népi kultúra és népi társadalom
A családi munkák megosztását alapvetően az jellemzi, hogy bár férfi-, női-, illetve gyermekmunkákat elkülönítettek, ezek cseréjére, nagyobb elvégzendő munka esetén ezek összefogására sor kerülhetett: „A soron következő nagyobb munka esetén az egész család összefogott." Kósa László szerint a nők, gyerekek és idősebbek szélesebb körű foglalkoztatásával fölbomlott a hagyományos, nemek és korcsoportok szerinti munkamegosztás. Ennek okát pedig abban látja, hogy a munkaütem módosult, már nem 'urbáriumosan' hanem 'látástól vakulásig' dolgoztak. 27 Célom megmutatni, hogy Berhidán a hagyományos munkamegosztás létezett: „Nagyon is volt", s ez csak szükség esetén cserélődött, vonódott össze. Gyermekmunkák A gyermekeket 7-8 éves koruktól már önálló munkavégzéssel bízták meg, hiszen ekkorra már elég értelmesek és képesek elvégezni önálló munkát: „Volt annyi értelme, tudta mit szabad s mit nem, s úgy csinálta." Ahogy erősödött, úgy komolyodtak a munkák is, 10 éves korától már a nagyobb munkát is elvégezte. A gyermekmunka szükségességére, nélkülözhetetlenségére az élet adta példa a legszemléletesebb: „Jóska bátyám magántanulóként tett le két évet a polgári iskolából, hogy ne kelljen iskolába járnia, annnyira kellett a segítség otthon." A gyerekből akkorra vált felnőtt, ha már egy egész ember munkáját el tudta végezni. Fiúknál a mérce, ha a többi ember között kaszált - „akkor gyújthatsz cigarettára, ha már előttem kaszálsz" -, ez általában a bajusz kiütközésével egy időben történt. Viszont ha esetleg gyengébb volt a legény, 18 éves korában mindenképpen be kellett állnia rendesen dolgozni. Tehát, „mire legény sorba került, elsajátította, és maga végezni tudta a hagyományos földművelés és jószágtartás minden munkáját." 28 A lányok közül az mehetett férjhez, aki már tudott kenyeret sütni és a nagymosás elvégzésére is képes volt. A 16-17 éves lánynak már 4-5 emberre kellett ebédet főznie, akkorra az anyja belevitte már. A gyermekmunkát, amely a fiú- és lánygyermekek önálló és kisegítő foglalkoztatása, többnyire nem különítették el nemek szerint, azonban a nagyobb lányok inkább a női, a legények pedig a férfimunkában segédkeztek. Az önálló gyermekmunkák a következők: szőlő kötözése, takarmány gereblyézése, kapálás, öszékcsutaszedés, szántáskor az állat vezetése, libaőrzés, libák tarlóra kergetése, délben a borjúk megetetése, aprókrumpli főzése a jószágnak, baromfi ellátása (lány feladat), fejés (13-14 éves lányok feladata), friss víz húzása, téglatornác kefével való tisztítása, ebédhordás, az ekevas elvitele a kovácshoz, gabona őröltetése az állatoknak a kisdarálóban. Az önálló gyerekmunkák bemutatását az alábbi visszaemlékezések teszik színessé. Az állatok megjártatása is a gyermekek dolgai közé tartozott: „Gábor jártatta a hornyút 8-10 hetes bornyú, az már jó erőben volt, kötéllel vezették ki a vályúho, itatáskó, hát ölég volt megtartanyi. Aztán a Gábor mondta, hogy megjártatja a bornyút, és hogy tudjon vele vörsenyt futnyi, a derekára kötötte a kötelet. Aztán a bornyú nem akart elindúnyi, a szomszéd gyerek egy kis vesszővel megütötte, s akkor a bornyú hirtelen megugrott, a Gábor elesett, aztán húzkodta az udvaron körbe. Éppen egy idős ember jött haza a gyárbú, a hátsó kaput valahogy beszakította, aztán az fogta meg a bornyút." Az üszékcsuta összeszedése és kötése a
