Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
VI. Népi kultúra és népi társadalom
Otthoni élet A megfelelően beosztott éves munkarend lehetőséget teremtett a kikapcsolódásra, szórakozásra. Erre legalkalmasabb időként az este kínálkozott, leginkább a hosszú, csendes, téli esték. A férfiak átjártak kártyázni egymáshoz - ultit és zsírzást játszottak, nem pénzre, csak baráti alapon. Az asszonyok is egybegyűltek: fontak, kézimunkáztak. A férfiak a nagyasztalnál, az asszonyok a kissámlin, kisszéken ültek. Tehetősebb helyre jártak, ahol egy kis bor, pogácsa, pattogatott kukorica akadt. Voltak bizonyos kiválasztott házak, ahol megtehették, hogy vendégül lássák az esti látogatókat. A gyerekek elkísérték szüleiket, maguk csinálta játékkal játszottak: malom-, bab- és kukoricajátékot meg a kockadobásost. A szabadidőben eljártak a különböző egyesületekbe, egyletekbe. Az Olvasókör tagjai közösen borozgattak, kártyázgattak s olvasgatták a közösen rendelt újságokat az egyik tag által felajánlott üres szobában. A későbbiekben a Gazdakör pótolta a hajdani Olvasókört, melyet pedig a Népház. E körök vezetőjének lenni tiszteletbeli beosztás volt. A fiatalok összejöveteleinek egyleti formában szervezett kerete volt, vallás és nemek szerint a KALOT (katolikus legényegylet), a KALÁSZ (katolikus leányegylet) és a Református Egylet. 1937-től a második világháborúig léteztek ezek az egyletek. A fiú tagok jelvényt és fokost viseltek megkülönböztetésül. A KALOT és a KALÁSZ közös szervezésével és részvételével jöttek létre a szüreti bálok, színielőadások és egyéb rendezvények. Egy-egy műsorra a környékről mindenhonnan jöttek a népek, a gyárban dolgozók terjesztették a hírét. A református körben csak az idősek összejárásaként szerveződött meg a Dalárda. Előfordult, hogy temetésen is énekeltek. A felekezet szerinti szórakozásbeli elkülönülés az egységes nyugdíjasklub létrejöttével megszűnt. A nyugdíjasklub szervezésében a tagok Hévízre, Hajdúszoboszlóra jártak fürdőzni, s az ország több híres városát is megtekintették. A falu életében több olyan hely is volt, ahová szívesen eljártak egy kis beszélgetésre az emberek. Összejáró hely volt a kovácsműhely: „Ekevas, patkó miatt mentek, s ott a faluval kapcsolatos dolgokat is megbeszélték." A szolgalegények egy-egy istállónál jöttek össze, kártyáztak, beszélgettek: „Volt olyan paraszt, aki kivitt két liter bort: Gyerekek, vigyázzatok, nehogy baj legyen!" A felsorolt időtöltési alkalmak zárszavaként Erdei Ferenc sorait idézem: „Különös jellemzője a falusiak társas érintkezésének az alkalomszerűség. Nincsen magáért való összejövetel, hanem mindnek valaki különös céljának kell lenni, s ha ilyen nem kínálkozik, akkor keresni kell rá az alkalmat." 25 Nemek és kor szerinti munkamegosztás „A családi munka a munkaszervezet alapformáinak egyik csoportja, s felöleli mindazon munkákat, amelyek elvégzése során az egyén csak a családja tagjaival kerül kapcsolatba." 26 Az alábbiakban a családi munka rendszerét és belső felépítését a családi munkamegosztás szempontjából mutatjuk be.
