Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

A találkozási alkalmak indítékuk szerint 5 nagyobb csoportra bonthatók: 1. Látogatások a) rokonlátogatás b) beteglátogatás 2. Ünnepek a) karácsony, húsvét, pünkösd b) névnapok c) búcsú 3. Az emberélet fordulóinak főbb állomásai a) születés b) lakodalom c) temetés 4. Kalákamunkák a) összesegítések, kőfejtés, építkezés, kőhordás, fakiásás, kukoricafosztás, tollfosztás b) disznóölés, szüret 5. Segítségnyújtás a) adomány b) kölcsön 1. Látogatás terminussal illetik a rokonlátogatást és a beteglátogatást. A rokonlátogatás a vérségi kapcsolat egyik kifejezője. A rokonlátogatások alkalmával a testvéreket, az unokatestvéreket látogatták meg, mely látogatásokra leginkább télen és vasárnapokon került sor: „Télen egyszer egyik testvérhez, másszor a másikhoz mentünk beosztva, ez sűrűbben volt, mint most." A vasárnapi rokonlátogatások teremtettek lehetőséget arra is, hogy a kisgyermek beleszokjon a rokonságba, hiszen a nagymama, aki így vasárnap délutánonként elment látogatóba a rokonokhoz, vitte magával az unokáját is. A beteglátogatás nagy divat volt. A nagyon illendő látogatások körébe tartozott. Inkább az asszonyok szoktak beteget látogatni, de néha a férfiak is. Ezek célja elsősorban a betegsegítés és a látogatás. 2. A család a nagyobb ünnepeken - húsvét, pünkösd, karácsony, búcsú, névnap - találkozott. Húsvét, pünkösd, karácsony ünnepekor csak azok másnapján mentek a rokonokhoz. Búcsú alkalmával, amelyre a vidékiek mindig el szoktak jönni, a rokonságok összegyűltek. A névnapokat is megtartották. A rokonok elmentek egymáshoz, aztán szépen elbeszélgettek. A vendégeket megkínálták evvel-avval, de nem ajándékoztak. „Oda-vissza köszöntés, de az asszonyok nem köszöngetik egymást. A férfiak köszöntése megszokott dolog volt." A névnapi köszöntés szabályszerűen illő volt: „Nem kellett meghívni, magunk szerint mentünk." Vagyis olyannyira vérségi kapcsolatokra épül a névnapi köszöntés, hogy meghívás nincsen, de a rokonnak megjelenni nagyon illő.

19 3. Az emberélet fordulóinak főbb állomásai - születés, esküvő, temetés - is lehetőséget teremtettek a rokoni találkozásokra és látogatásokra. A születéshez kapcsolódó komatálvivés az asszonyok összefogásának szép példája. Mikor megszülettek a gyerekek, a rokon asszonyok vittek ebédet, uzsonnát a gyermekágyas asszonynak, melyet beosztottak egymás között, nehogy egyszerre vigyenek, később meg senki. Első volt a körösztanya. Illendő volt aztán más asszonyoknak, elsősorban a közeli rokonoknak is látogatni menni, mikor már a menyecske fölkelt. Egészen kicsi gyereket nem látogattak, hanem mi-