Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

váltó okai pedig a mindennapi bajokkal, gondokkal terhes életben keresendők általánosan.

57 A szent helyeknek ez a csoportosan való felkeresése, a zarándoklat részben vezeklés volt vagy hálaadás, helyhez kötött különleges imádság és áldozat a természetfölötti segítségért és kegyelemért.

58 Berhidáról Bodajkra és Csatkára mentek, de előfordult Veszprém-Csatárhegy felkeresése is, bár ez korántsem mondható gyakorinak, hanem esetlegesnek és semmiképpen nem csoportosnak. E szent zarándoklatokkal azokat a Máriakegyhelyeket keresték fel, amelyek a tridenti zsinat után alapíttattak és kegyképeket őriznek.

59 A bodajki kegyhely a Segítő Boldogasszony XVII. században kibontakozó kultuszához kötődik. A kegytemplom főoltárán a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) passaui kegyképének másolata látható. A Segítő Szűzanya kultusza részben a törökellenes harcokkal, részben a pestisjárványokkal (XVII-XVIII. század) kapcsolódott össze. Mindkettőben a menekülést Mária segítő közbenjárásának tulajdonították. Mária neve napja ezért vált a XVII. századtól általánosan ünneppé (XI. Ince pápa rendelkezése!). A Magyarok Segítségének is nevezett Segítő Mária kegyképi ábrázolásai így válhattak nagyszámú búcsújáró helyen tiszteltté. E tiszteletet a kapucinusok terjesztették elsősorban (passaui kolostoruk kegyhelyének másolatai terjedtek el a török kiűzése után a kegyhelyeken), akiknek Bodajkon is volt kolostora. A búcsúsok pedig itt az eredeti, csodatévő kegykép által megszentelődött kegyképmásolathoz járultak.

60 1697-ben építették a kápolnát, majd 1728-1742 között a kegytemplomot

61

, amely ez időtől fogva a környék magyar, német, szlovák lakosságának lelki központjává lett. Szentkútja vizének gyógyító erőt tulajdonítottak.

62 Búcsújának napja szeptember 12. Csatka kegykápolnája a Szentkút mellett 1862-ben épült, kegyszobra a rózsafüzért tartó Lourdes-i Máriát ábrázolja. Közbenjárását kérve zarándokoltak a Szeplőtelenül Fogantatott csodatévő szobrához

63 és a Szentkúthoz, amelynek vize csodás gyógyulást eredményező hírében állott. A gyógyulások nagy számáról a kegy kápolnában elhelyezett of férek tanúskodnak.

64 Búcsúnapja Sarlós Boldogasszony ünnepén, azaz július 2-án van. Nem véletlen, hogy a gyermekért fohászkodók nagy számban keresték fel a zarándokhelyet. E kegyhelyek a Mária-kultusszal kapcsolatosak, amely a középkor óta egész Európában általánosnak mondható

65

, és amely a barokkban új formákkal gazdagodva megújult. Az Alpok ötven búcsújáró helyéből tizenhat az Istenanyával kapcsolatos. Az osztrák-magyar határ közelében a barokk évszázadaiban 21 Mária-kegy hely született.

66 Magyar nyelvterületen a törökellenes küzdelmek különös erővel táplálták Szűz Máriának mint Magyarország patrónájának kultuszát, amelyhez később a Veszprémi Egyházmegyében Padányi Bíró Márton főpásztori tevékenysége is hozzájárult. Talán a peremartoni jelenés is a Mária-kultuszt erősítette. A kapuvári énekes Gitzi György írta meg a peremartoni csodafa történetét, amelynek koronája fölött különböző alakban tizenegyszer jelent meg Szűz Mária imádkozó asszonyoknak. A jelenés csodáját nyomtatásban egy múlt századi ponyvafüzetben beszélték el.

67 Ez a csodás esemény nagyszámú, a magyar nyelvterület egészét jellemző Mária-jelenésekkel együtt a lourdes-i jelenés hatásáról tanúskodik.

68 A berhidaiak legkedveltebb búcsújáró helye Bodajk volt. Ide mindig gyalog mentek, reggel 7 óra körül indultak és délután 2 órára meg is tették a 30 km-es tá-