Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VI. Népi kultúra és népi társadalom

feliratos ládája 1813-ból (7. kép).

30 Ez a tekintélyes céhes múlt jó alapokat jelentett az ipari tevékenység XX. századi kiteljesedéséhez is. Az 1924. évi címtárban Berhidán három asztalost, két bognárt, egy borbélyt, négy cipészt, egy csizmadiát, egy hentes és mészárost, egy kádárt, négy kovácsot, egy péket, két szabót, két szíjjártót, két takácsot, Kiskovácsiban egy bádogost, egy csizmadiát és egy kovácsot, Peremartonban pedig egy asztalost, két bognárt, három cipészt, egy csizmadiát, három kovácsot, egy kőművest, egy szabót és két takácsot neveztek meg.

31 A recens adatok a hivatalos összeírást megerősítik. Az emlékezet szerint sokféle iparos dolgozott a faluban az 1930-as és az 1940es években is: asztalos, bognár, kovács, tetőfedő, cipész, csizmadia, hentes, ács, takács, férfiszabó, valamint három-négy varrónő. Ezek a varrónők nemcsak megrendelésre varrtak, hanem az ügyes gazdalányokat varrni tanították. Egy-egy télre odaadták hozzájuk a lányokat, amiért terménnyel fizettek nekik. Tekintettel arra, hogy ők földbirtokkal nem rendelkeztek, a terménybeli fizetséget szívesen vették. Megélt a községben a csizmadia, de több cipész is. Nemcsak javítással foglalkoztak, hanem méretre cipőt, csizmát készítettek. A kádárok, bognárok lábon vették meg az állami erdőben a munkájukhoz szükséges famennyiséget. Ebben az időben nem volt még Berhidán kőfaragó, ha munkájára szükség volt, Vörösberénybe mentek el, ahol több kőfaragó is dolgozott. Megrendelték a munkát (sírkő, házalap), s a mester, amikor elkészült vele, a helyszínre is szállította. Később, amikor Berhidán is megtelepedett kőfaragó, megrendelésre dolgozott ő is. Bántapusztai könnyen faragható „ikrás, szomjas" kővel (homokkő) dolgozott, amely kevésbé volt időtálló, mint a vörösberényi vöröskő. Ezért, aki tartósabb készítményt akart, továbbra is Vörösberénybe ment. Kontárokra nem emlékeztek, viszont a kisebb, ház körüli iparosmunkát a gazdák is elvégezték. Pl. a szerszámokat megjavították, a szerszámnyelet, lőcsöt 7. kép. A peremartoni csizmadia legémjcéh ládája, 1813. (Fotó: Oszkó Zs.)