Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

mind fölszabadításakor 2 foréntot adgyon a' céhnek, a céh pedig azon fizetésért inasságbéli három esztendejének eltöltése után céh pöcséttye alatt levelet adgyon néki, hogy a' mellett vándorlását tehesse, azonban pedig kötelessége lesz a' mesternek maga inassát isteni félelemben és a' mesterségben jól oktatni, és ha történnék, hogy még az inas kitanul, mestere meghalálozik, a' céhnek ítéletire hagyatik, ollyan inas az özvegynél maradhasson-é, vagy más mesterhez adattassék, hogy a' mesterségnek tanulása héános ne légyen, és mindaddig pedig, méglen apród esztendejét ki nem tölti, és föl nem szabadulna, mindannyi végtűi (amennyit elvégez) egy garassá három pár fejér ruhája, nadrágja elegendő lábbelivel edjütt adatik esztendőnként nékie, midőn pedig földszabaduland az inas, tartozik a tanuló mestere inassának egy nadrággal, egy pár fejelés csizmával, süveggel és egy kapcsos dolmánnyal, mely négy foréntokon fölül nem megyén. 5. articulus. Amely legény mesterré lenni kívánkozik, elsőben avégett a céhmesternél jelentvén magát, jelentő pénzül a céhnek ládájában egy foréntot fog letenni, azután a' céhnek articulusai minden taxa nélkül elolvastatnak előtte, és az földesuraságot illendőképpen megkeresse, hogy lakosnak bevétessék. Ez meglévén, visgáltassék meg tanuló, vándorló és születésének levele. Ez is meglévén, az próba esztendőt egy céhbéli mesternél a céhnek rendeléséhez képest dolgozván végezze, hogy úgy mind mesterségben, mind erkölcsben megpróbáltassák. Ezt is elvégezvén a céh által adassék néki mesterségéhez képest remeknek megcsinálása, amely költséges és nehéz ne légyen, hanem hogy pénzre fordítani könnyen lehessen. A remek elkészülvén, azt a céhbéli mesterek commissariusnak jelenlétében megvisgályák, ha valamely héányosságot találnak, az ollyant 1, 2, 3 legföllyebb 4 foréntokkal megválthattya, ha pedig annak elkészétésében nagy hiányosságok találtatnak, vagy más remeket csinályon, vagy ha mesterek úgy ítélni fogják, a mesterséget tovább tanullya, de büntetése amiatt ne légyen, sőt ha a céhbéli taxára valamit előre fizetett, az is adassék vissza néki. Aki pedig helessen elkészéti a remeket, a céhnek főzessen 20 foréntokat, felét mindgyárt, felét esztendő forgása alatt, és adgyon a céhbélieknek egy ebédet vagy az ebéd helett 6 foréntokat a beállónak tetzése szerént. Ha pedig a beálló céhbéli mestereknek elmaradott özvegyét vagy leányát elvenné, vagy céhbéli mesternek fia volna, a megírt füzetesnek csak felével tartozzék, az ebédet mindazonáltal megadgya, és egyebekben is úgy, mint más idegen, eleget tenni köteles leszen, és azoktul pénzzel sem válthattya meg magát. Hanem aki mesternek özvegyét elveszi feleségül, az ollyan a próba esztendőtűi megválthattya magát őtet illető mesterségbéli taxának felével, és illyen formán eleget tévén fölyebb írt költségeknek, mesterré lesz, és mesterséget foltathattya, legényeket és inasokat tarthat, egyébként pedig minden vendégeskedések és italok megtiltatnak. 6. articulus. Szabad lészen ezen céhbélieknek más helyen lakozó és külső mestert is ezen céhben egyenként befogadni, de más céhnek fölállétására ezen articulusokat más heleken tartózkodó mesterekkel közleni és kiadni azoknak elvesztése alatt tiltatik, az ollyan külső mester pedig, aki ezen céhben beírattatik, csak fél taxát fog a céhben letenni, és az Úr-napi processióra, ha csak helyes oka vagy távul lakása nem gátolja, megjelenni köteles leszen, úgy nemkülönben az esztendős napi és kántori gyülekezetekre is elmenni, maga kántorpénzét megküldeni elmulatván, annak üdéjében duplán fogja letenni.