Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)
7. articulus. Minden idegen és vándorló kontároknak és akik ezen céhben nem iratossak, a mesterséget űzni és másoknak pénzért dolgozni tiltatik, és akik ebben tapasztaltatnak, az helybéli földesuraság hatalmával érdemek szerént büntetessenek, vagy éppen kiparancsoltassanak, a nemeseknek praerogatívájok és szabadságok mindazonáltal, akik magok szükségére illyenek által dolgoztatni kívánnának, minden sérelem nélkül maradjon. 8. articulus. Minthogy pedig keresztényi embernek az isteni félelmet és felebaráti szeretetet maga előtt szükséges viselni, annak okáért ezen céhbeliek minden rossz cselekedetektűi, botránkoztató rossz élettűi magukat tartóztassák. Egymást ezen céhbeliek böcsüljék, az ifjak öregebbeknek minden tiszteletet adgyanak, ellenben az öregebbek is minden böcsülettel és jó példaadással az ifjakhoz legyenek, mesterlegények is a céhhez és céhbéli mesterekhez viseltessenek engedelmességgel. Céhnek dolgait minyájan jámborul, józanon és szép egyességgel folytassák s végezzék. Minden rend kívül és böcsület s jó lelki ismeret ellen való cselekedetek keményen tiltva legyenek, és akik valamely vétekben vagy engedetlenségben tapasztaltatni fognak, ha azok a céhnek jó rendtartása általhágását és a céhnek dolgait illetni fogják, a céh illeneket 1, 2, 3, legföllebb 4 foréntokra büntetheti, ha mindazonáltal valamely rész a céhnek ítéletivel meg nem elégedne, az földesuraság eleiben viheti ügyét minden büntetés nélkül. Amikor pedig valaki nagyobb vétekben találtatik és vádoltatik, melynek ítélete céhnek hatalmát föllyül haladná, akkoron a céhmester azonnal az földesuraságnak fogja bejelenteni, hogy annak hatalmával érdemessen büntetessék az ollyan vétket, és valamint minden taxák, úgy céhbéli készpénzbűi álló büntetések is a céh ládájában tétessenek. 9. articulus. Ha valamelly mesterember mesterember társának mívét s munkáját meggyalázná és kissebbétené, vagyis cselédgyét elhódítaná, és a sérelmes rész azeránt panaszt tenne, tartozni fog a céh azt megvisgálni és a vétkest érdeme szerént megbüntetni. 10. articulus. Valamint ország törvénye szerént mesteremberek munkáinak bérét és árát az vármegyék szabják, úgy ezen céhbéliek is ahhoz magokat alkalmaztatni fogják. 11. articulus. A mesterlegények fogadásában a céhmesternek szabad választása leszen, és senki legént céhmester híre nélkül fogadni ne merjen, hanem a céhmester az ollyan jövevény legént az mesterek közül annak, akinek az ollyanra nagyobb szüksége leszen, fogja adni. Mesterlegénynek füzetesét pedig és azt is, melly órában munkához kellyenek, melly óráig dolgozzanak, a céh igasságossan elintézi, ahhoz minyájan ezen céhbéliek magokat alkalmaztatni kötelesek lesznek céh által rendelendő büntetés alatt. 12. articulus. Ha valamely mesterlegény más gazdához áll és búcsú véget nem csinály, az ollyan tartozik 12 pénzt a céh ládájában fűzetni büntetésül. 13. articulus. Ha ezen céhbeliek közül valamellyik szegénységre jutván megbetegszik, úgy hogy magán segítteni nem tudna, a céh tartozni fog az ollyannak gondját viselni, s azt a céh ládájábul pénzzel is segítteni, úgy mindazonáltal, hogy ha a beteg meggyógyul, midőn módja lészen azt megfüzetni, tartozzék, ha pedig az ollyan betegnek nyavalája nehezedne, hogy senki vigasztalás és gyónás nélkül meg ne hallyon, azonnal és minden hallogatás nélkül, ha mester lészen, a
