Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)
két része az uraságé, harmadik a' hegységbélieké lészen, azután pedig gondviseletlensége miatt a' mi kár esik is, reá fog böcsültetni. És mind ezeket, úgy más történhető rossz cselekedeteket az hegymesterek följegyezvén, tartozni fognak az uraságnak megjelenteni. 13. articulus. Minekelőtte szokás szerént az földesuraság által a' szüret meg nem szabadul, mindaddig senkinek sem lészen szabad 12 forént büntetés alatt szedni, megszedetvén pedig, valamég a' szokott dézmát az uraság számára ki nem adja, annak híre nélkül azon büntetés alatt borait az hegyrül senki elvinni ne merészelje. 14. articulus. Valaki a' szőleit szántszándékkal parraggá hagyván, esztendeig nem dolgozza, azon szőleit minden appertinentiájával edgyütt elveszesse. A puszta parrag szőlőnek kiadattatott földet is (mellyet eddig az időig az uraságnak nyilvánvaló tapasztalására a' gazdák kukoricával és más efféle veteményekkel szoktanak használni) ha valaki egy esztendőnek elforgása alatt bé nem rakja, azonnal elveszesse. 15. articulus. Valaki borát a' hegyvám szedése előtt vízzel, alma vagy körtvélylével öszvekeveri és dézmában ollyant ád, úgyszintén, ha ily kevert bort tiszta gyanánt elád, vagy más hegyre viszi, avagy más hegyeken termett borral fizetné vagyis praestálná az dézmáját, 12 foréntban az uraság részére megbüntettessék. És az vevő embert kára eránt megelégítteni kénszeríttessék. 16. articulus. Az nemes vármegyének limitatióján fölyül vagy az tekéntetes földesuraságnak elintézésén kívül senki akárminémű munkásának napi bérét ne merészelje fizetni, ha pedig valaki egy másnak már megfogadott munkássát alattomban, vagy többet ígérvén néki, vagy akármi más fortéllyal elcsalná az munkást, az ollyatén gazda minden elcsalt munkásért 50 pénzre büntettessék. Hic merces operariorum adnotanda est. 239 17. articulus. Senkinek nagyobb bizonyságnak okáért az pöröknek eltávoztatására nézve, az hegymesterek híre nélkül alattomban szőlőt vásárolni 24 forént büntetés alatt ne légyen szabad, hanem a' hegymesterek által először a' földesuraságnak, annak utánna a' szomszédoknak vagyis megyéseknek hírivé adattassék, és azoknak akaratjábul készüljön meg az adás és vevés, és az eladó fél mindenkor jelen légyen az felvalló levélnek elkészíttése idein, s azon levél a' hegység prothocolumjában is béírattassék. 18. articulus. Akármely eladattatott szőlő ellen is valaki szomszédi vagy vérági jussal és igazsággal, akár pedig más ezekhez hasonló okok alatt ellene akar mondani, vagy a' megvevőt ettül tilalmaztatni, tehát az eladástúl fogva számlálván két quindena vagy is harminc napok alatt és múlva, vigye ki-ki mindezeket véghez, máskép keresetit elveszti, és a' szőlőhöz nem juthat. Ha pedig valamely vérág vagy egyébb törvényes successor 240 avagy szomszéd is távul lévén, az eladást sem tudván, azalatt meg nem jelenhetne, úgy kik árván maradván, s még gyermeki sorsban vágynak, az illetin tehát maga igazságát el nem veszti, hanem az eladattatott szőlőt, ha tapasztalható jobbétás, vagy kár lészen benne, böcsü szerént, ha pedig sem kár, sem jobbétás nem lészen rajta, tehát csak azon árron, a' mint eladattatott, megnyerheti. 19. articulus. Az böcsükben ily forma rendet tartsanak az hegybírák és esküdtek, vagyis egyszóval mondván, az böcsüsök, amint itt alul írva következik.
