Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)
sághoz bevezettessék. Ha pedig a' lopás valamely szőlősgazdának cselédje által történnék, vagy lopott partéka valaki pincéje vagy szőleje körül találtatnék, magát a' szőlősgazda hitivei megmentheti, cselédje mindazonáltal, kire a' lopás háramlik, az lopásnak mivoltához képest büntettessék. A paráznaság is házassakban 24 fórén tig, szabad személlyekben 12 fórén tig büntettessék, kinek két része az uraságé, egy a helységé légyen. Az orgazdák pedig a' tolvajokhoz képest dupplán büntetődjenek. 7. articulus. Ha idegen embert találnának a' szőlőben avagy gyümölcsön, szabadon megfoghassák, és az uraság elejben behozzák, ha pedig valaki az illyetén lopó tolvajjal nem bírna, és valamely embert látna a' helységbéliek közül, ki is, ha segítségre hívattatván, el nem menne, 4 forénttal büntettessen, úgy nemkülönben ha valamely bujkálló személlyeket vadászni tapasztalnak, azoknak puskáit és fegyvereiket elvévén, az uraság kezéhez beadják. 8. articulus. Senki semminemű marháját, hacsak meg nem pányvázza, vagy mindétig mellette lévő őrizet alatt nem tartja, egész esztendő alatt sem az szőleje lábjában, sem az közönséges hegy gyepűjén belül legeltetni ne merészelje, különben elszabadulván s behajtatván, minden öreg marhátúi 25 pénz desumáltassék 238 , és ha kárt okoztanak, az is becsű szerént a' kárt vallottnak azon marhás gazdán megvétetődjön. Ellenben ha valaki szántszándékkal marháját a' szőlőben bocsátja és kárt tétet, akkor az hegymesterek marháját behajtsák, és minden darabtúl az 25 pénz megvétessék, az kárvallott megelégíttessék, és ezen articulusnak megtartására 24 pálcaütésekkel megtaníttassák, ha pedig nemesember lenne, ugyanannyi számú foréntban megbüntettessen. Aki pedig az marháját elejben alván, behajtani nem engedi, 40 pálcával, ha pedig nemes, ugyan 24 forénttal büntettessen. Hogyha pedig s. v. disznót tapasztalnának a' szőlőhegyen, és meg nem foghatnák, s nem is ismernék, hogy kié légyen, tartoznak az helységben kihirdetni, hogy ki-ki az magáéra jó gondot viseljen, de ha azután ismét tapasztaltatnék, öljék meg, és gazdája találkozván, becsüképpen vissza nem akarná váltani, osszák fel magok között a' káros emberrel, aki szőleje tájján megölettetik. Az öreg marhák által is, hogyha szakadásképpen tétetik az kár, akkor csak a' káross embert tartozik megelégítteni, a' félnek pedig büntetése ne légyen. 9. articulus. A megyeszegésnek 4 forént légyen a' büntetése, melynek is megvisgállására az hegymesterek kimenvén, a' kit vétkesnek találnak, az uraság akaratja szerént és elintézése után azt büntessék. 10. articulus. Hogyha valaki az igaz gyepűt a' régi rendeltetett határnál killebb teszi, marad 24 foréntban, melynek 4 foréntja a' fölmondóé vagyis denunciánsé, a' többi pedig az uraságot illeti. 11. articulus. Valaki tüzet csinál a' szőlők között és gondatlansága miatt abbúl más szőlősgazdának gyepűiben, szőleiben, oltványiban vagy épületiben valami kár következik, az uraság számára 4 foréntban, a' hegységbélieknek pedig 2 foréntban büntetődik, ezenkívül a' káros embernek kárát az hegység böcsüje szerént tartozik megtérítteni. 12. articulus. Az hegymesterek, szőlőpásztorok fölállittása idein tartoznak az hegy igazságát eleibek adni, hogy a' fölfogadott szőlőn kivül járni nem lészen szabad helyes ok és annak idején kivül, legelsőben 1 forént büntetés alatt, kinek
