Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)

pálcaütésekre, a második intés után 4 foréntra vagy 12 pálcaütésekre fog büntettetni, ha pedig az harmadik megintésre sem cselekedné, a szőlleje el fog böcsültetni, s más szorgalmatossab embernek fog adattatni.

225 VII. articulus. Aki szőllejét illendőképpen nem munkálja, nem gyarapétja vagy el hagyja pallagosodni, az előbbenyi articulus szerént fog büntettetni, ha pedig némellyik a szőllejét rendkívül sok gyümölcsfákkal terhelné, azok az földesuraság által a szőllő közül ki fognak vágottatni. VIII. articulus. Minthogy minden veteményezés és plántálás nagy munkával, de leginkáb a szőllő szokott készülni, az pedig hacsak jó keréttéssel és megyével nem védelmeztetik, meg nem készülhet, tehát minden szőllősgazda köteleztetik nemcsak a maga szőleje végében, hanem a közönséges szőllőgyepűt, amint a szőllejének nagyságához képest öli és holdszámra felosztatván reá fog esni, jó gyepűvel tartani, az földesuraságok pedig az kapukat fogják jó statusban tartani. Ha pedig ezen munkában valamely szőllősgazda restelkedni tapasztaltatnék, sőt a hegymesterek által megintetvén sem akarná azt cselekedni, 2 foréntokra büntettessék, sőt ha azon részén a közönséges gyepűnek akárki szőllejében az marhák által kár történnék, azt is a falusi elöljárók által leendő becsű szerént megtérétteni köteles lészen, ide értetődik pedig az is, aki a kapukat nyitva hagyja. IX. articulus. Hogy pedig a kártételek annyival is jobban távoztassanak, mindenféle marháknak, ideértvén az földesuraságok birkáit is, a szőllők gyepűjén belül leendő legeltetése keménnyen tilalmaztatik minden üdőben, sőt még szüret alkalmatosságával is még a szőllőbirtokosnak maga saját gyöpjén is a barmoknak pányvakötél nélkül való legeltetések tilalmas lészen, ha pedig valaki ellenkezőt cselekedni tapasztaltatik, minden darab marhátul egy-egy máriást, hajtópénzt pedig egy-egy petákot fog büntetésül fizetni, azonkívül pedig köteles lészen az marhái által okozandó kárt vagy a tulajdonossal való egyezség, vagy pedig a helységbéli elöljárók által lett becsű szerént megtérétteni. Melly articulusbéli büntetés alól a' földesuraságoknak marháik sem vétetődnek ki. X. articulus. Senki a más szőlején akár gyalog, akár pedig kocsival vagy szekérrel keresztül-kasul ne csatangoljon kémén testbéli büntetés alatt. XI. articulus. Régi szokás szerént a földesuraságok által a szőllőhegyekre való gondviselés végett hites hegymesterek és négy hegyesküdtek is rendeltetvén, azokat az ötödik articulusban kiszabott büntetés alatt ki-ki köteles lészen becsülni és azoknak illendőképpen engedelmeskedni, ők is pedig ellenben minden szőllősgazdával érdemessen bánjanak, egyébaránt testbéli büntetést fognak szenvedni, vagy a szükség úgy hozván magával, hivatalokbul kivettetni. XII. articulus. Továbbá köteleztetnek ezen hegymesterek a szőllőhegyekre az esztendőnek minden részeiben éjjel s nappal szorgalmatossan vigyázni, az kártévőket és okozott károkat vagy akármely egyéb excessusokat

226 az földesuraság közzül arra rendelt személynek hitelessen bejelenteni, és a kárban vagy csak a szőllőhegyekben akárhol találandó marhát vagy tolvajokat ugyanahhoz behajtani, eljővén az rendes üdő, régi szokás szerént szőllőpásztorokat álléttani, dézmaszedés alkalmatosságával a dézmaszedésben az földesuraságoknak végeztéig segétteni, ha az földesuraságok által szólléttatnak, tüstént megjelenni és engedelmeskedni az előbbeni articulusban kiszabott büntetés alatt.