Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)
IV. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Liditneckert András)
XIII. articulus. Senkinek a hegyekbűi a szőlőt eladás végett hordani az negyedik articulusban kiszabott büntetés alatt szabad nem lészen, sőt aki tapasztaltatik, még a szőllő is, amellyet eladás végett vagy mértékletlenül a maga számára lepazérolt, contrabandaltatik 227 , s tőle elvétetik, úgy nemkülömben és hasonló büntetések alatt tilalmaztatik minden renden lévő szőllősgazda (kivévén a földesuraságokat), hogy a szüretet az uraságok által kiszabni szokott rendes üdő előtt, közengedelem nélkül el ne kezdje. Annyival is inkáb pedig az mustját akolás előtt, hacsak arra az földesuraságtul engedelmet nem nyer, el ne adja, vagy máshova el ne vigye. Ideértetődvén az is, hogy valaki maga hatalmával a' szőllőhegyen törkölyégetés végett kazánt tartani merészlene, ugyanezen articulusban befoglaltatott büntetéssel büntetődik. XIV. articulus. Eljővén az üdő, hogy a szőlőőrzésre a pásztorok a hegyekre régi bevett szokás szerént kiálléttatnak, köteleztetik minden szőllősgazda azoknak proportionate 228 a szőllő nagyságához képest kiszabott fizetését a dézmaszedés alkalmatosságával hiba nélkül befizetni, kenyerét pedig és ételét akkor, amidőn kérni és kívánni fogja, minden hallogatás nélkül kiszolgáltatni, egyébaránt az dézmaszedéskor mind kenyeret, mind főzést dupplán fogja pénzzel megváltani. Azonban minthogy az múlt esztendőben tapasztaltatott, hogy némely szőllősgazdák a pásztorok fizetésétül magokat azon színnel, hogy ők szőllejeknél vincellért tartanak, vonyogatták, rendeltetik, hogy ámbár valakinek vincellérje legyen is, az pásztor fizetésére mind azért, hogy a régi bevett szokást senki kedvéért változtatni nem lehet, mind pedig azért is, hogy a pásztorok fizetése holdszámra lévén felosztva, ha azon nagy darab szőlők, amellyekben vincellérek lesznek, a holdszámbul ki húzattatnak, nagyon megkevesedvén a fizetés, pásztorokat valamely csekél fizetésért kapni sem lehetne, vagy fizetéseket más egyéb szőllősgazdáknak terhével kellene felemelni, dupplán leendő megvétel büntetése alatt köteleztetik. XV. articulus. Meglévén Isten jóvoltábúl a szüret, a boroknak akolására kirendelt napon köteleztetik minden szőllősgazda pincéjénél megjelenni, egyébaránt ha tudtára adatván az üdő, megjelenni elmulasztaná, régi szokás szerént szabadságában fog állani az földesuraságnak az ollyatén lusta vagy nyakaskodó embernek pincéjét még erősseb módokkal is felnyittatni. Valamint pedig az akolás után ki fog szokás szerént a járandó dézmárul az cédula kinek-kinek osztatni, úgy az arra rendelt napon és helyen köteleztetik minden szőllősgazda a reá esett dézmát jó alkalmatos borbúi, úgy nemkülönben a szokott hegyvámot is hiba nélkül beszolgáltatni, ha pedig tapasztaltatnék, hogy az földesuraság a dézmára hozandó hordót meg nem kóstolván és le nem pecsételvén, a szőllőbirtokos a dézmára hozott borát vagy megvizezte, vagy büdös hordóban szűrvén az uraságot megcsalni igyekezik, az ollyatén rossz embernek azon dézmára hozott rossz bora confiscáltatván 229 , az hegymestereké lészen, ő pedig más alkalmatos mustbúi a dézmáját tüstént beadni köteles lészen, sőt rajta az uraság azonnal hatalommal is meg fogja venni. Ami pedig a hegymestereket illeti, azonkívül hogy azoknak dézmái hűséges szolgalatjaikért el szoktak engedtetni, köteles lészen minden szőllősgazda minden egy hold szőllejétűl egy-egy pint mustot ugyan az dézmaszedéskor adni. XVI. articulus. Ami az szőllőknek eladását és vevését illeti, ámbár azeránt itt Berhidán már ezelőtt is régi jó rendtartás volt, hogy mindazonáltal annak is
