Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)
3. ábra. Arács hegység pecsétje (Fotó: Róka Lajos) gyek több hegybíróságra való felosztásáért. A szőlőhegyi önkormányzat átszervezésére vonatkozó folyamodványukat így indokolták: „Ellene mondhatatlan igazság levén az, hogy B. füredi helység határában lévő szőllőhegyeink minden Balaton mellyéki szőllőhegyek között a legbitangabb sorsba vagyon helyheztetve, nemcsak az őszi, téli és fájdalom, még a tavaszi tenyésző időszakokba is. Most szerencsénk lévén a Tekintetes Urak által hegygyűlést rendelni, s itt személlyessen is megjelenni. Az alázatos kérelmünk a tekintetes Urakhoz, hogy ez ideig bitangjába lévő szőlleink eránt méltóztassanak olly rendszabásokat találni, s megállapítani, hogy ezen szőllőhegyünk, melly nékünk egyedül való mindenünk, valahára a Bakony erdőtől megkülönböztethessen, mivel hites hegybíránk bár légyen legnagyobb hűséggel, igyekezettel megtartása eránt, mégis elégtelen." Javaslatuk tartalmazta a szőlőhegyek területi felosztását is: „alázatos vélekedésünk az volna, hogy miután szőllő hegyeink szerte széjjel hegyeken, völgyeken, több darabokra elszórva volnának, ezek három hegybíróságra osztatnának fel olly formán: az úgynevezett Lakoknak, György, Szálka, Botsár hegyeknek, szóval a helységtől napnyugotti résznek egy hites hegy bírája, nótáriussá, négy vagy öt hites esküttye, a helységtől felszélnek s északnak az úgynevezett Meleg hegynek, Kék minden részeinek másik hegybírája s nótáriussá s elöljárói, az úgynevezett Öreg hegynek harmadik hegybírája, nótáriussá s hegy esküttyei választatván, mind ezek külön bíróságot tévén, ki ki a szőllők eladását, vételét s más történeteket azon hegy protocolumába vezesse, mellyhez hittel köteleztetik." A folyamodvány hátoldalára a fiskális 1836. április 7-én ráírta az intézkedést: „Ezen folyamodásra a füredi szőllő hegy 3 hegybíróságra osztatott, 3 hegybíró választatott, mindenik mellé 6 hegyeskütt, 4 hegy mester és egy nótárius rendeltetett és neveztettek." 217 A füredi szőlőhegyi önkormányzat jegyzőkönyvei és hegytörvényei nem maradtak fenn, ezzel szemben az arácsi szőlőhegy 1798 és 1893 között vezetett jegyzőkönyve és 1780-ban kelt hegytörvényei levéltári őrizetbe kerültek.^ 18 A tisztújító közgyűléseket, melyeken hegybírót, hegyesküdteket és hegymestereket választottak, a Balaton-felvidéki helységektől eltérően Arácson legtöbbször nem Szent György-napon, hanem március 25-én, Gyümölcsosztó Boldogasszony-napon tartották, de március 15. és május 8. közötti időpontok is előfordultak. A tisztújítási bejegyzésekből összeállítható az arácsi hegybírói névsor: Posgai István (1797), Bálás János (1798), Róka Ferenc (1799), Őri József (1800), Róka István (1801-1804), Őri Ádám (1805-1806), Mátyás István (1807), nemes Csepely Ferenc (1808), Vámos István (1809), Szegedy Gergely (1810-1811), Bálás János (1815), Vámos Gergely (1816-1817), Molnár János (1818-1820), Pintér János (1821), Szegedi István (1823-1830), Felső Róka Ferenc (1831-1832), Mátyás István (1833-1835), nemes Csepely István (1836), fuhász Sándor (1836-1837), ifj. Kálózi János (1838-1839), Őri István (1840-1843), Sári István agilis (1844-1845), Juhász Ferenc (1846-1859), Csepely Pál (1860-1865), Dömös Imre (1866-1870), Mátyás István (1871), Nagy József (1872-1873), Győrffy Gyula (1874).
