Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
XIII. A Savanyúvíztől a világfürdőig (Lichtneckert András)
1855-ben bevezették a kurtaxa, a gyógydíj intézményét a helytartótanács soproni osztályának 1855. május 18-án kiadott rendeletére. Létrehozták a fürdőbizottságot, amelyből a községi bírákat hamarosan eltávolították. 1866-ban korszerűsítést végeztek az Új-fürdőházban arra a hírre, hogy Erzsébet királyné felkeresi Balatonfüredet. A látogatás a porosz-osztrák háború miatt elmaradt, de Simon Zsigmond apát a parti sétányt nagyobbíttatta, az Uj-fürdőház díszesebbé vált, 30 telket hasítottak ki magánépítkezők számára. 1866-ban megépült az új fürdőház (hidegfürdő) 46 tágas férfi és női kabinnal, férfi és női uszodával. Az új tófürdőhöz 150 öl hosszú fahíd vezetett. Ezt 1879-ben összedöntötte a vihar. 1889j rt '{, rn ben a keleti részen megnyitották a 80 000 forintos A Savanyúvíz reformkori pecsétje költséggel felépített új fürdőházat. A díszes 12 tor„AcidulaeFüred"körirattal nyú épületben 100 fülke, 26 magánfürdőszoba és (Fotó: Róka Lajos) tükörfürdő volt. Homlokzatán Czuczor Gergely felirata: „Lelked szép erejét a sors hullámai edzik, E tó testednek nyújt vidor életerőt." Az 1944-45-ben aknák tárolóhelyének használt fürdőház 1945. március 28-án ismeretlen okból felrobbant. 1877-ben Jókai sürgetésére újabb építkezések kezdődtek. Megindult a fedett sétány építése, 1880-ban befejezték a gyógy terem építését. 1894-ben elkezdték és 1895-ben befejezték az Ipoly Szálló építését. A két emeletes Ipoly-udvar 36 szobája villanyvilágítással és vízvezetékkel volt ellátva. Nagy átalakításon ment át a Kisfaludy vendéglő és a Lőbl-vendéglő (később Balaton étterem). 1893-ban a rend megvette 12 000 forintért a veszprémi káptalan 13 holdas birtokát, ezáltal lehetővé vált a nyugati irányban való terjeszkedés. Miután Zala vármegye 1905-ban elkészítette a fürdőszabályzatot, a település 1909-ben vasutat kapott, a belügyminiszter 1911-ben elismerte Balatonfüred gyógyfürdő jellegét, halaszthatatlanná vált a fürdő fejlesztése. 1912-ben Hajdú Tibor pannonhalmi főapát elnökletével új fürdőigazgatóság alakult, amelynek irányításával egyetlen esztendő alatt hatalmas átalakításokat végeztek a fürdőtelepen. A helyi sajtó 1913. április 27-én adott hírt a kapunyitás előtt álló új épületekről. A Klotild- és az Erzsébet-udvar helyén épült 100 m hosszú, 2 emelet magas palota részben szanatórium, részben szálloda. Két üveges folyosóval van összekötve a 68 kabinnal rendelkező új szénsavas fürdővel, ahonnan a vendégek liften juthatnak fel emeleti lakásaikba. 1913. március végére elkészült a fürdőigazgatói lak. A strandot meghosszabbítják, korhadt fakerítését vasrácsra cserélik. A Milleker kávéház nagyhelyiségét cukrászdává, a kúrszalon nagy földszinti termét étteremmé alakítják. Új gyógyítási eszközöket vezetnek be: Zander- és Röntgen-intézet, hidegvíz-gyógyintézet, inhalatórium. Az új Erzsébet-udvarban 171 szobából 141, az Ipoly-udvarban 36, a Grand Hotelben 39 kiadó szoba áll a vendégek rendelkezésére. A kúrszalon előtt új kútkezelő és palacktöltő épül, amelyet vezetékkel összekötnek a Ferenc József-kúttal. Az épület tetején díszes zenepavilon lesz. 1913 októberében a balatonfüredi szanatórium és vízgyógyintézet hirdetése: Természetes szénsavas fürdők, mórfürdők, inhalatórium, Röntgen-laboratórium, vegyészeti laboratórium, thermopenetráció, arzonvalizáció és az összes orvosi villanyos
