Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XIII. A Savanyúvíztől a világfürdőig (Lichtneckert András)

kezelések. Kezeltetnek: szívbetegek, érelmeszesedésben szenvedők, cukorbetegek, neuraszténiások, vérszegények és az összes belgyógyászati betegek. Hizlaló, soványító és ivókúra. Penzió-rendszer. Meleg és hideg víz az összes szobákban. Légfűtés. Lift. Télen-nyáron nyitva. E fejlesztés eredményeként a fürdőtelep ismét új arculatot kapott, s ekkor kezdték el használni a savanyúvízi telepre a „világfürdő" elnevezést. A Szent Benedek-rend 1917-ben 50 évre bérbe adta a gyógyhelyet a Balatonfüred Gyógyfürdő és Forrásvíz Vállalat Részvénytársaságnak. Az 1925-ben álló épületek: szanatórium (később Állami Kórház), Grand Hotel a Kúrszalonnal (SZOT-szanatórium), Ipoly szálló (Állami Kórház), Stefánia főhercegnő szálló (Bányász üdülő és szanatórium), Esterházy szálló (SZOT Béke üdülő), Hermina-udvar (Kedves cukrászda), Terézia szálló (SZOT Sétahajózás). 1934-ben a rend pert indított a bérlő ellen, s a kúria ítélete következtében a bérlő felmondta a szerződést. A fürdőt a tulajdonos saját kezelésbe vette. Mivel az rt. által 1922-ben Mangoldéktól megvásárolt Stefánia főhercegnő-udvart (Horváth-ház) az rt. adósságai miatt elárvereztek, a Szent Benedek-rend ezt az épületet is megszerezte 1934ben. 1936-ban már a Balatonfüred Gyógyfürdő és Éghajlati Gyógyintézet hirdette az Erzsébet szanatóriumi, Ipoly-udvarbeli és Grand Hotelbeli szobáit és szolgáltatásait: vízgyógyintézet, Zander-intézet, inhalatórium, elektroterápia, kvarckezelés, diagnosztikai laboratórium, röntgen, elektrokardiográfia. A polgári építkezések mellett a két világháborű közötti években a fürdőtelep számos intézményi üdülővel gazdagodott. Vaszary Kolos hercegprímás nyaralójából honvédtiszti üdülő lett. Vele szemben létesült a tanárok üdülőháza. 1930. június 6-án megnyílt a csendőrgyógyház. Megépült az izraelita tanítók üdülője. 1926-ban megépült a Balatoni Szövetség első üdülőháza, amelyet 1930-ban követett a második. Megnyílt az Országos Polgári iskolai tanáregyesület üdülőháza. 1940-ben a KANSZ Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége bérbe vette az Esterházy szállót, átépítette 80 szobás üdülővé. 1926-ban készült el a BYC első klubháza, 1943-ban pedig az új székház. Az 1926. június 15-én megnyílt Esterházy strand az 1940-es átépítéssel megkapta a végleges formáját. 1941-ben megérkezett a kultuszminiszter ajándéka, Pásztor János alkotása, a Halász és a Révész. Felavatták Széchenyi-szobrot, Andrássy Kurta János alkotását. 1925-től épült a balatoni körűt, 1933-ban megvalósult a balatoni körtelefon. 1941. szeptember 27-én felavatták az új füredi kikötőt. 3. A balatoni gőzhajózás Kossuth Lajos 1842-es balatonfüredi nyaralása után a Pesti Naplóban megjelent fürdőlevele elindította a balatoni gőzhajózás ügyét. Miközben 1845-ben és 1846-ban egy Fletscher nevű vállalkozó ajánlkozását elutasították, Hertelendy Károly Zala megyei alispán gr. Széchenyi Istvánhoz fordult segítségért. Széchenyi 1845 nyarán Balatonfüreden járt egy bizottsággal. Nem volt meggyőződve a balatoni gőzhajózás gazdaságosságáról, és Deák Ferenc véleménye szerint is a Dunával való összeköttetéstől függött a vállalkozás gazdaságossága. 1845 őszén Széchenyi Hertelendy társaságában végighajózott a Balatonon. Ajánlatokat kért hajógyáraktól egy gőzhajóra, amelyet Kisfaludy Sándorról akart elnevezni. A Balaton Gőzhajózási Társaság 1845. december 27-én megtartotta előkészítő ülését. Kossuth Lajost megbízták az alapszabály-tervezet elkészítésével, mely szerint a társaság 60 000 forint részvénytőkével alakul, az elnöki tisztséget Széchenyi viseli, a tár-