Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XI. Balatonfüred irodalmi életének nagy korszakai (Ács Anna)

kedvére frissítőleg hatott tágabb és szűkebb környezete, a világos, tágas és derűs villabeli dolgozószobája. Nehezen is mozdult ki onnan, legfeljebb a kertészkedés kedvéért, a közös családi étkezésekért, az esti éneklésekért, a csillagok titkainak fürkészéséért és vendégei fogadására szakította félbe az írást. A délutáni színházi előadásokra, ha tehette, elkísérte feleségét. A sétatéren át vezető útjukon a házaspárt hódolók tömege vette körül a füredi fürdőszezon minden társadalmi rétegéből, a sétány muzsikusai láttukra kedves dalaikat játszották. Ha Jókai időnként betért a Gyönyörde alatti kávéházba tarokkpartira vagy éppen barátai üdvözlésére, a társalgásban már alig vett részt. „Csendes előzékenységgel" hallgatott, miközben magában elmélázva szőtte készülő regénye meseszálait. Jókai kiemelkedő regényeinek sora kötődik Füredhez. A visszaemlékezések szerint a Fekete gyémántok némely része is a fürdőhelyen íródott. Legnépszerűbb műve, .4; arany ember egyértelműen füredi fogantatású. Jókay Etelka emlékirataiból kitűnik, hogy az egész regényt a villában írta. Egyes részeit frissiben felolvasta családtagjainak, akiktől az első kritikát várta. Pihenésként néha elsétált a Szeretetház felé, amelybe álmodta Levitinczi Timár Mihály alakját. A helyi hagyomány szerint a fürdőszezon után is leutazott Füredre, hogy nyugodtan dolgozhasson regényén. A hűvös időben a dolgozószobájába beállított vaskályha melegét élvezte. Füredi keletkezésűek a Damokosok és a Három Márványfej című kisregényei is. A füredi villatulajdonossá vált Jókai műveiben az 1870-es évektől egyre több balatoni leírás és történet szerepel. Számtalan színes fürdői életképet közölt lapjában, az Üstökösben. Közülük az egyik legérdekesebb a Fürdői prédikáció címmel megjelentetett írása, amelyet 1871. július 29-én vetett papírra Füreden. A társadalmi problémákat felvető, kissé ironikus hangvételű esszé mintegy magyarázatát adja az író füredi kötődésének: „Hiszen tudva van, hogy itt mindenki a legdemocratikusabb egyetértésben éli világát; itt nincsenek osztályfalak, cotteriák, itt az előkelő urak magány mulattságaikkal a nagy közönséget nem feszélyezik, itt a fiatalság példát ad szerény szabadelvű magaviseletével az űj nemzedéknek, itt a papok bőkezűek és reformerek, itt a kormánypárt liberális. Itt a tisztviselők velünk egy asztalnál ülnek, ha szükség, reggelig is; itt a miniszter is adót fizet s együtt úszik velünk; itt az újságírók csak igazat írnak, itt a szépség aristocráciája, a hölgyvilág egymással versenyez toilettek egyszerűségében, s igénytelen előzékenységben, és mindenki kivétel nélkül hazafiúságban, áldozatkészségben, türelmességben s egvéb magyar erényekben." A befagyott Balaton, az ölelkező várromok című útirajzát 1874-ben, míg a Balaton vőlegényei című elbeszélését 1875-ben publikálta. Balatoni tárgyú cikkeit a Hon és az Életképek című lapjaiban is közzétette füredi korszakában. Jókai huzamosabb füredi tartózkodásainak híre a fürdőhelyre vonzotta tisztelőit. Minden nyáron vendégül láttak vidéki tanárokat, főleg pápaiakat az író egykori iskolájából, élükön az idős Tarczy Lajossal. Képviselők, földbirtokosok és írók tették tiszteletüket a híres házaspárnál. Jókai Róza szerint Jókai szívesen tarokkozott vendégeivel, Jókainé külön „udvara" pedig a spanyol tubák kultuszát űzte. Füredi villájában kereste fel az írót 1874 nyarán berlini könyvkiadója, Ottó Janke is. Három napot töltött a fürdőhelyen Jókai és neje vendégszeretetét élvezve. A német nyelvű kiadásokat előkészítő tárgyalásaik a barátságos légkörben eredményesnek bizonyultak. Szeptemberben ujabb külföldi vendégük érkezett bejelentés nélkül. Wallner berlini színházigazgató azért utazott Magyarországra, hogy megismerje Az új földesúr és más regények íróját, mivel Jókai írásművészete nagy hatást gyakorolt rá. Jókait Füreden találta meg, két napot töltöttek együtt tóparti kirándulásokkal. A Jókai házaspárt a fürdőhelyen érte házasságkötésük 25 éves jubileuma. Bár titokban akarták tartani a jeles dátumot, az ünneplés országos méretűvé vált. Már az au-