Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XI. Balatonfüred irodalmi életének nagy korszakai (Ács Anna)

gusztus 29-ét megelőző napon tömérdek távirat köszöntötte őket az ország minden részé­ből, de Erdélyből és Bécsből is, jó barátoktól és ismeretlenektől, a Nemzeti Színháztól és más társulatoktól, írói és művészi egyletektől, magyar és német lapok szerkesztőségétől egyaránt. Az egyik legkedvesebb Arany Jánostól érkezett e szöveggel: „Nevem daczára se tehetem magam, Istent kérem tehát, hogy ezüst menyegzőjük lassanként aranyozza meg." A nevezetes napon a házaspárt fotómasinája elé állította füredi műtermében a kor híres fényképésze, Lengyel Samu. Az évforduló előtti estén díszelőadást tartottak a füredi színházban a pár tiszteletére. A közönség zsúfolásig megtöltötte a nézőteret. Utána szere­nádot adtak az ünneplő házasoknak. Augusztus 29-én délelőtt a Szeretetház igazgatósá­ga és növendékei látogatták meg Jókaiékat. Molnár Aladár igazgató szívből jött baráti sza\ akkal üdvözölte a párt, s a növendékek közül egy művelt fiú mondta el jókívánsága­it. A villabeli koszöntés a növendékek közös énekével zárult, „hazafiúi dalokat" adtak elő. Később közel félszáz fürdői férfiút fogadtak, akiknek nevében Tarczy Lajos szólt a házaspárhoz. Okét a Szent Benedek-rend tagjai követték Vaszary Kolos igazgatóval az élen, aki „szép, átérzett beszédet" rögtönzött. Jókai a meghatottságtól alig tudott megszó­lalni. Ebéd előtt a helyi színtársulat is szíves kívánságait adta át. A jubileumi ebéden 16­an ülték körül Jókaiék asztalát a villa tágas ebédlőjében, ahol Ecsv László fürdőigazgató emelkedett szólásra, „jó kívánatokkal teljes magvar zamatú" felköszöntésre. A Jókai házaspárt övező tiszteletet jellemzi, hogy ha megjelentek a füredi sé­tányon, az egész fürdőközönség, mint egy fejedelmi pár előtt a legnagyobb tisztelet­tel hajolt meg. Körülfogták őket, igyekez­tek közel jutni hozzájuk, s néhány szót váltani velük füredi emlékként. Victor Tis­sot francia író, aki már Pesten társaságban találkozott Jókaival, füredi útja során is meglátogatta, csakhogy kezeit megszorít­hassa. Bejelentés nélkül érkezett, ám az éppen dolgozó író fogadta őt. Óriási író­asztala fölé hajolva találta Jókait, a szobát szinte eltorlaszolták a könyvek és kézirat­lapok. Sokáig beszélgettek a francia író magyarországi élményeiről, s Jókai a ma­ga kedves módján meggyőzte arról, hogy a Bakonv rossz híre hamis állítás. „Talán sehol olyan sokat nem írt meg egy nap alatt, mint Füreden" - emlé­kezett vissza Jókay Etelka. Ennek ellenére Jókai igyekezett támogatni minden éssze­rű törekvést, így a Balaton-Egvlet megala­kulását is. A veszprémi származású író, Sziklav János kezdeményezésére jött létre a táj értékeinek megismertetését szorgal­mazó egylet. Az előkészületek folyamán a villájában keresték fel Jókait, akit tollal a 2 . ábra. Az ezüstlakodalmát ünneplő jókat há­kezében leltek meg. Az író segítségét ígér- zaspár Füreden 1873. augusztus 29-én te, „hévvel járult hozzá az eszme megtes- (Fotó: Lengyel Samu)

Next

/
Thumbnails
Contents