Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XI. Balatonfüred irodalmi életének nagy korszakai (Ács Anna)

BALATONFÜRED IRODALMI ÉLETÉNEK NAGY KORSZAKAI Acs Anna Pálóczi Ádám füredi évei (1782-1797) Az ígéretes indulástól a Parnasszusig „Éppen szóll Horváth, most támadt dísze Fürednek" - hivatkozott tekintélyként Horváth Ádámra a Győrött élő Révai Miklós, a tudós lapszerkesztő, költő 1787-ben megjelent verseskötete élén. A megszólított férfiú, akit az általa csak egy ízben használt nemesi előnevével Pálóczi Horváth Ádámként tart számon az utókor, valóban ekkortájt lett irodalmi munkássága révén is megbecsült embere Fürednek. Horváthot nem a gyógyulás vágya s nem e fellendülésben lévő társasági élet vonzotta a Balaton-parti kis településre. Sorsának, magánéletének alakulása vetette oda már korábban. Megtelepedett ott, helyi lakosként, füredi poétaként vált országosan ismertté. Mint Révai írta, díszévé az őt befogadó helységnek, amely általa híresült el a korabeli irodalmi körökben. Horváth ekkor 27 esztendős, mozgalmas, eseményekben gazdag élettel maga mögött. Származása, képzettsége és mindenekelőtt erős ambíciói mind irodalmi téren, mind az élet egyéb területein erősen motiválták füredi működését is. Elszegényedett nemesi-prédikátor család szülötte, számára az ősök származási helyére utaló nemesi előnév, a nemesség már csupán távoli múltba vesző emlék. Viszont érzelmeket és gondolkodást meghatározó a kömlődi szülői ház literátus, kissé konzervatív világa. Útra indító élményeit tovább gazdagította az a hét év, amit a debreceni református kollégiumban töltött Hatvani professzor pártfogásában, megismerve a haladó európai kulturális áramlatokat, és egy életre beleivódott az igényesség, a műveltség nagyrabecsülése. Az alföldi városban szerzett olyan biztos szakmai és irodalmi tudást, hogy 21. évében már mérnöki és ügyvédi oklevelet szerezhetett. Debrecenből ered zenei érdeklődése is, énekkari tagként kap kedvet világi, alkalmi célú dalköltésre. A kollégium híres könyvtárában - felnőtt létét előkészítendő - jegyzetek sorát írta. Ezeknek később, különösen füredi és szántódi évei alatt, a nagy könyvtáraktól elzártan igazi hasznát vette. A kollégiumból önként távozó (vagy kizárt) ifjú, lehetőségeit kellően felmérve, mivel nem kívánt pap lenni, és a szülei kis birtokán való gazdálkodás nem biztosított volna megélhetést számára, a világi értelmiségi pályára lépett. Rövid miskolci patvaristaság után 1780 végén ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. A dunántúli fiatalember, akinek szülei ekkor már a Komárom megyei Császáron éltek, ez év utolsó hónapjában Pápán kezdi pályafutását. Édesapja gondoskodása, kapcsolatai vagy egyik volt debreceni pro-