Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
X. Egyházak és intézményeik
A hitközség rituális fürdője a Segesdy utca elején, Gáspár Imre telkén állt, aki a telket 1931-ben eladta a községnek. A zsidó hitközség pert indított. A törvényszék a megváltási jogot az értékesebb rész tulajdonosának, a hitközségnek ítélte. 19 A képviselő-testület 1936. február 20-án - Oblatt Sándor és Singer Zsigmond hitközségi elöljárók kérésére a balatonfüredi autonóm ortodox izraelita hitközség részére a rituális fürdő építéséhez való hozzájárulás címén 320 P segélyt megszavazott, azaz elengedte a Gáspár Imrétől megvásárolt ingatlanon lévő jelzálog-követelését. Ebből az ügyből ismert, hogy a rituális fürdő alapterülete 24 nf volt. 20 A községi képviselő-testület 1942-ben az alispán felhívására foglalkozott a zsidó hitközség tulajdonában lévő Horthy Miklós utcai kovácsműhelv és rituális fürdő ügyével. Felhívta a zsidó hitközséget a kovácsműhely és a rituális fürdő lebontására, azzal, hogy a két épület a hitközség más ingatlanán felépíthető. 21 1812-ben Csopakon már szokásként említették a kóser bor készítését. 1817-ben Moritsek Dániel savanyúvízi árendás 16 akó kóser bort vásárolt a csopaki mészárostól. 22 Egy 1913. évi ügyből ismert, hogy a zsidóság a rituális vágásokat a községi szarvasmarha-vágóhídon végezte. Varga Lajos főszolgabíró 1851. február 20-i jelentése szerint Füreden 7, Arácson 3 tanköteles korú gyermek volt. Egyik községben sem volt iskolahelyiség, a tanítást Füreden Klein mester magántanító és Blumenfcld S., Arácson Schlesinger J. magántanító végezte. Ugyanebben az évben a főszolgabíró adatai szerint Füreden 89 izraelita élt, a nyelvi megoszlás szerint pedig ugyanennyi németül beszélő volt a településen. Arácson 33 izraelita és ugyanannyi németül beszélő élt. 24 A Balatonfüred című lapban 1911 elején megjelent tudósítás szól az 1910. évi statútumok megszületésének körülményeiről és a balatonfüredi zsidóság nyelvi, kulturális asszimilációjáról. A lap értesülései szerint a statútumok megszövegezése idején az izraelita hitközségben két „párt" küzdött egymással: neológuk és ortodoxok. A tudósító nacionalista szempontú leegyszerűsítést végezve, a két pártot a haladók és maradiak pártjával azonosította, de magyar és német pártnak is nevezte őket. Utóbbiak alatt a németül beszélőket értette, akik a templomban is németül prédikáltatnak. 25 Az izraelita elemi népiskola megalakulásának időpontja nem ismert. 1886ban a református iskolába is járhattak, mert a református egyház elöljárósága tandíjat állapított meg részükre. A hitközség nagy nehézségek árán 1923-ig fenntartotta iskoláját. 1911-ben olyan súlyos helyzet alakult ki az iskolában, hogy a főszolgabíró az őszi kolerajárvány idején az iskolahelyiséget bezáratta. Emiatt az évzáró vizsgát a polgári iskolában tartották. Ezután a főszolgabíró 1. ábra. Oblatt Sándor, a hitközség elnöke (a képen balról)
