Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

hivatalnál akarta kamatra elhelyezni. Haláláig a kamatokat ő maga élvezte. Példásan gondoskodott rokonairól is, akik csak halálukig részesülhettek a kamatokban, aztán a kamatokat a tőkéhez kellett csatolni mindaddig, amíg az akkorára nem növekszik, hogy „egy plébános rangjára és társadalmi állásának méltóságához képest a hívek hozzájárulása nélkül megélhessen és üldözött anyaszentegyházunk javára világi tekintetben mindenkitől függetlenül munkálkodhassak az Úr Jézus hű szolgálatában." Két év múlva Keöd József újabb ingatlannal növelte az alapítványt, a plébánia megalapítása mégis késett még 25 évet. Közben az ingóságok állapota használódott, a földeket, szőlőt nem megfelelően gondozták. 1902-ben Keöd József példája követőre talált, Csizmazia Darab Jév.sef gazda 2000 korona összegű alapítványt tett az építendő templom javára. Zágor Pál paloznaki plébános 1909-ben panaszkodott az egyházmegyei hatóságnál, hogy a nagy távolság miatt a füredi hívek gondozását nem tudja ellátni. A füredi hívek szomorú lelki állapota aztán arra indította a paloznaki plébánost, hogy nagyböjtben, vasárnap délutánonként böjti prédikációt tartott a füredi híveknek. Két évig húzódott, amíg meg tudták venni a fürediek a káptalan eladó birtokát. A veszprémi káptalan az említett birtokot is ajándékozásnak beillő áron adta el. Ismételten könyörögni kezdtek, hogy a püspök állítsa fel a füredi plébániát, vagy a paloznaki plébániát helyezze át Füredre. Ok minden áldozatra készek, ha kell házról házra koldulnak, gyűjtenek. 1916. december 14-én 28 370 koronáért megvásárolták az ipartestületi épületet szükségtemplom céljára. A szükségtemplom és a kétszobás lakás elkészülte után valóra válhatott a plébánia megalapítása. Az ideiglenes templomot 1918. december 14-én Rott Nándor megyéspüspök helyett, betegsége miatt Kránitz Kálmán segédpüspök áldotta meg. Miután minden akadály elhárult a plébánia alapításának útjából és minden feltételt biztosítottak mind a plébános, mind a lelkipásztorkodás számára, a hívek 1918-ban újra kérték Rott Nándor megyéspüspököt a plébánia megszervezésére. Rott Nándor 1918. szeptember 27-én megbeszélést tartott a füredi hívekkel, akik ekkor is, majd a paloznaki plébános által összehívott gyűlésen is vállalták a plébános iránti kötelezettségeiket. Még egy jogi lépést is meg kellett tenni. Mivel a paloznaki plébánia kegyura a székeskáptalan volt, hozzájárulása kellett ahhoz, hogy Arácsot Paloznaktól Balatonfüredhez csatolhassa a megyéspüspök. O kérését így indokolta meg a káptalan felé: „A paloznaki plébánia széttagoltsága, Balatonfürednek az anyaegyháztól való távolsága, a hitoktatás nehézségei, különösen pedig 1600 protestáns közé ékelt híveinek intenzívebb lelki gondozása arra késztették, hogy a Balatonfüreden létesítendő plébánia ügyében már korábban megindított mozgalmat teljes odaadással magáévá tegye, s hála a jótevők nagylelkűségének, s a hívek példás áldozatkészségének, immár a plébánia a megvalósulás stádiumába lépett." A plébánia története az alapítástól napjainkig Rott Nándor 1918. október 27-én kinevezte Luttor Ferenc teológiai tanárt a megszervezett füredi lelkészség első papjává, s november l-jén Luttor Ferenc elfoglalta állását. Luttor Ferenc Székesfehérváron született 1886. március 26-án Luttor Ferenc lakatos és Liszi Teréz szülőktől. A gimnáziumot szülőhelyén járta. A teológiát Veszprémben kezdte 1903-ban, és mint pazmanita 1904—08-ig, majd mint az Augustineum tagja 1908-ban Bécsben fejezte be. 1908. augusztus 16-án szentelték pappá, 1909. december 20án doktorrá avatták. Káplán Pápán, majd karkáplán Veszprémben. 1912-től történelmi