Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

es régészeti tanulmányúton volt Rómában. 1913-tól püspöki könyvtáros Veszprémben és tábori lelkész a székesfehérvári 69. gyalogezrednél a szerb harctéren. A harctérről betegség miatt hazajött és a Szemináriumban tanulmányi felügyelő, majd az erkölcstan és a lelkipásztorkodás, illetve egyháztörténelem és kánonjog tanára lett. 1914-től pápai titkos káplán és a Signum Laudis tulajdonosa. Elnyerte a Konstantinápolyi Tudományos Intézet ösztöndíját, 1928-tól a vatikáni követség egyházjogi tanácsosa volt Rómában. 1929- ben pápai prelátusi kitüntetést kapott. Tagja lett a Keleti Kongregációnak, egyben 1930- tól a Collegium Hungáriáim egyházi szakosztályának megbízott igazgatója. 1935től apostoli főjegvző lett és a Propaganda Fidei bizottság tanácsosa. 1937-től a budapesti egyetem hittudományi karának doktora volt. Ugyanebben az évben a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend káplánja, 1943-tól pedig nagyváradi kanonok volt. 1947. április 28-án Buenos Airesbe érkezett. 1953. április 28-án Argentínában Platanosban halt meg. Az Angolkisasszonyok Intézetének kápolnájába temették el. Sírját márványtábla jelzi. Tehetséges, képzett, nagy műveltségű és széles látókörű pap volt, művészi lélek. Gazdag és értékes irodalmi működésre tekinthetett vissza. Kinevezési okmányában írta a főpásztor: „A cél megvalósítása (a plébánia megszervezése, a hitélet elindítása) sok tudást, tapintatot, körültekintést, lángbuzgalmat és kitartást kíván, s mindenekelőtt példás papi életet tételez fel... Meg vagyok győződve, hogy Főtisztelendőségedben az arra mindenben rátermett férfit választottam." Luttor Ferencnek a kezdődő lelkipásztori munka nehézségeihez hozzájárult a megélhetés gondja is. A szükségtemplom épületében elhelyezett lakás elkészült ugyan, de még nem volt lakható, azért két hónapig a fürdőtelepi Erzsébet Szanatóriumban kellett laknia. A főigazgatóság majdnem a felére csökkentette a kéthónapos ott-tartózkodásának költségeit, hogy ezzel járulhasson hozzá a katolikus élet megindításához. 1919. február 9-én megalakult az egyházközségi képviselő-testület és a tanács. Ezt Luttor első lépésnek tartja csupán, keretnek, amelyet majd igazi élettel, vallásossággal kell megtölteni. A jó példát ehhez a képviselő-testület tagjaitól várja. Luttor Ferenc a gyümölcsöző hitélet reményében megalakította a felnőttek számára a Jézus Szíve Társulatot, hiszen Balatonfüredet felajánlották Jézus Szívének. E tisztelethez különleges ígéretek fűződtek: 1. Megvigasztalom őket szenvedéseikben. 2. Megadom nekik mindazon kegyelmeket, melyekre szükségük van. 3. Családjukban békességet szerzek. 4. Biztos menedékük leszek életükben, de főleg haláluk óráján. 5. Minden dolgukat, vállalkozásukat megáldom. 6. A bűnösök szívemben az irgalom forrására, tengerére találnak. 7. A lanyha lelkek buzgókká válnak. 8. A buzgó lelkek még nagyobb tökéletességre emelkednek. 9. Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok, hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik. 10. Megáldom a házakat, melyekben Szívem képét kifüggesztik és tisztelik. 11. Szívem túláradó irgalmából megígérem mindazoknak, akik kilenc egymás utáni hónap első péntekén megáldoznak, hogy megadom a végső töredelem szentségét. Azok nem fognak az én kegyelmemen kívül, sem a nekik szükséges szentségek nélkül meghalni, s az én isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban. 12. Szívembe írom és onnan soha ki nem törlöm azok nevét, akik ezt az ájtatosságot terjesztik. A balatonfüredi hitélet elindulása az őszirózsás forradalom és a kommün idejére esett. A Tanácsköztársaság által hatalomhoz jutott vallásellenes erő megfojtassál fenyegette a katolikus életet. Elsősorban az egyházközség vagyona forgott veszélyben, amely az első lelkész megélhetését biztosította. Ezért az egyházközség vagyonát egyházhatósági engedéllyel a „hitközség" nevére írták át, a plébániai birtokot pedig házi kezelésbe vették. A Cs. Darab József elnökletével tevékenykedő gazdasági bizottság biztosí-