Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

közepin végig rece vagyon. A másik is sávolyos, vékonyabb az elsőnél. Az harmadik is sávolyos, mely a közepin öszve vagyon kötve. A negyedik patyolat, csipkés három szélein. 6. Vagyon öt keszkenő, hárma selyem. Egyik dupla virágos. Másik zöld ugyan dupla. Az harmadik viola színű. - Egyik ismét gyolcs, másik pedig patyolat. A patyolat zöld selyemmel és arannyal varratik. A gyolcs is zöld selemmel és arannyal varratik. 7. Vagyon két szőnyeg. Egyik zöld selyem virágokra varratik. A másik veres pamut ugyan virágokra varratik. A kereszteléshez is ezek az edények vannak: 1. Egy földbűi csinált korsó egy fejű sasos. 2. Egy ón tányér. Feljegyezték még, hogy nemes Könczöl Ferenc adott az úrasztalához egy szép on tányérát, egy Susánna nevű szolgáló pedig a templomban lévő asztalra vásárlóit egy szép szőnyeget. A templom elvétele után Arácsról hárman voltak börtönben: Juhász János, Csík Péter és Vámos István. Később Vámos István mesélte el a történetet Visolyinak, aki azt az anyakönyvbe lejegyezte. A templom elvétele után közel 30 esztendeig árvaságra maradt az eklézsia. Az arácsi reformátusok ismét a füredi eklézsia szárnyai alá menekültek. II. József türelmi rendeletével visszaállította a vallásszabadságot. Az arácsiak összefogtak a csopaki, kövesdi és paloznaki reformátusokkal, és nemes Szilassy Sándor és Őri Mihály a vármegyétől engedélyt kértek a templomépítésrc és az eklézsiai tanítók behozására. A vármegye halogatta a döntést, a csicsói plébános pedig ellene volt, ezért késett a válasz. Végül nemes Vechelius István, a nemesi testőrség tagja 1784-ben elérte az engedély kiadását. A nemes Szilassy család tagjai, János, Sándor, István és Csík István az eklézsiának ajándékoztak egy fundust, amelyen felépítették a templomot és a prédikátori házat. Előbb két hét alatt egy fedeles színt állítottak fel, s 1784. május 16-tól a templom elkészültéig abban tartották - elsőként Miklós Dávid alsóörsi és Almási Ádám rátóti prédikátor az istentiszteletet. Kevés ideig Furó Mihály szolgált Füredről Arácsra, majd rendes prédikátort hozattak, Kőröshegyről Kabai Jánost. Kabai Bíró László tápi prédikátor házában lakott, amelyet az eklézsia bérelt számára. Az új prédikátori házba Galamb József Antalfáról hozatott lelkész költözhetett be elsőként. 1801-ben a kövesdi, csopaki és paloznaki reformátusok, miután templomot építettek Kövesden és magukhoz rendes prédikátort hívtak, elváltak az arácsi gyülekezettől. Az arácsi gyülekezetet szolgáló lelkészek 1784-től: Kabai János 1784-1789 Csonka Ferenc 1887-1888 Cseh Galamb József 1789-1801 Pálfy Gábor 1888-1893 Visolyi Lázár 1801-1804 Vajda János 1893-1901 Karantsi Gábor 1804-1807 Szűcs Károly Vetsei Gábor 1807 kövesdi h. lelkész 1901-1902 Dömölky Imre 1807-1811 Horváth Antal 1902-1905 Hetesi István 1811-1833 Szűcs Károly kövesdi Lis/.kay János 1833-1851 és Eötvös Sándor füredi Pap Kovács Gábor 1852-1854 h. lelkészek 1905-1906 Cseh Gábor 1854-1865 Patay Árpád 1906-1910 Márton Vince 1865-1869 Ólé Sándor 1910-1912 Vajda János 1869 Siskey Imre gondozó lelkész 1912 Segesdy Miklós 1869-1870 Kátay István 1912-1931 Dömölky Endre 1870-1885 Németh János h. lelkész 1931-1932 Szálai Benő 1885-1886 Bakos Lajos 1932-1966 Nagy Benő 1886-1887 Császár Attila 1966-tói