Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

A buzgó gyülekezet a ma is álló templom alapkövét 1784. november 4-én letette, és két év alatt a templomot fölépítette, amely a munkán kívül 1200 rhénes forintba került. A templom megépítéséért a legtöbbet a nemes Szilassy família, a jobbágvcsaládok közül pedig a Bálás, Őri és Róka család tett, de a többiek sem kímélték magukat. Nagy segítséget kaptak a szentgáli elöljáróktól, akik 200 rhénes forint értékű fát adtak ingyen az eklézsiának az építkezéshez. Igaz, a királyi rendelet értelmében torony nélkül, harang nélkül, utcára nyíló ajtó és ablak nélkül, az országúttól beljebb elhelyezve, de mégis saját templomukban dicsérhették az urat az arácsiak! Később, mikor a törvény megengedte, haranglábat építettek a torony nélküli templom elé. Ennek egyik oszlopa a gyülekezeti ház folyosóján ma is látható. Visolyi feljegyzése szerint baracskai Szűts László egy 80 rhénes forint értékű harangot ajándéko- ábra. A balatonaracsi réf. templom zott az eklézsiának. Régi vágyuk vált valóra, amikor a templomhajó közepére tornyot építettek és ajtót vághattak a főbejárat felől. 1924-ben a templom tűzveszélyes fazsindelyét palára cserélték. 1926-ban harangot öntettek, amely 1931 tavaszán megrepedt. A soproni harangöntő a repedt harangot ingyen egy újra cserélte. 1934-ben a torony párkányzatát és az oldalfalak lábazatát kijavították. 1939-ben cementlapokkal lefedték a padok közti járdákat és az úrasztala környéki középső részt. Később a padokat renoválták, felújították. A folyamatos karbantartás, felújítás eredményeként az arácsi református templomot ma a Balaton-felvidék „ékszerdobozának" tartják. A templomba belépő látogató a „koronát" (hangvetőt) pillantja meg először. A szószékfeljárót és a karzat „mellvédjét" bordó bársony és fehér hímzett terítő borítja. A szószékhez az ún. Mózes-pad vagy Mózes-szék illeszkedik. A fő helyet, a templom közepét, az úrasztala foglalja el, amely szürke márványból készült. Rajta szintén bordó bársony, illetve fehér hímzett terítő található. Ezen helyezkedik el az ún. Károli Biblia. Nem messze az úrasztalától található a keresztelőkút. Az. 1910-ben készült sötétbarna háttérszínezésű kút tulipándíszei kellő kontraszthatást nyújtanak a felújított padokkal. A karzaton található négyregiszteres orgona kezdetben kézi fújtatású volt, de pár évtizede elektromos üzemeltetésű. A templom keleti falán és a karzaton ún. „számkirakó tábla" van. A templomtoronyban két harang, az ún. „nagyharang" és a „kisharang" teljesít szolgálatot: az élőket hívogatja, a holtakat elsiratja. A templom késő barokk stílusban épült. Udvara parkosított, ápolt. Ebben a században is hithű lelkipásztorok váltották egymást az arácsi szószéken. Munkájuk, emlékük beleíródott a gyülekezet életébe. Patay Árpád, Ólé Sándor, Kátay István, Bakos Lajos, a későbbi dunántúli püspök neve fémjelzi ezt az időszakot. Igyekezve a nagy elődök nyomdokain haladni, most e sorok írója áll az arácsi szószéken és a gyülekezet élén 1966. október l-jétől 1967. szeptember 30-ig segéd lelkészként, 1967. október 1-jétól 1968.