Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

X. Egyházak és intézményeik

Kollégiumból kértek. Ha onnan nem kaptak, előfordult, hogy Sárospatakról kértek. 1816 decemberében „Az oskola igen számos és egy tanittó nem is elégséges ennyi tanítványoknak tanittására; eddig minden télen volt is preceptor, de az idén erre a preceptori hivatalra a pápai collégiumban Augustusban exámenkor senki sem vállalkozván, mindeddig maga az oskola mester bajlódott az tanúlókkal, hanem most már a tapasztalásból tudván a rektornak mind az éneklésben való gyakorlatlanságát, mind ennyi tanúlók oktatására elégtelen voltát, jelentették az elöljárók, hogy a pataki collégiumból kívánnának egy jó cántor preceptort hozni, a ki a rektornak a tanittásban segittségül lenne." Csernák István preceptor 1817. január 5-én megérkezett Patakról, és aznap az elöljárók az iskolába bevezették. 1823 decemberében „az oskolában sok a tanuló gyermek, a kik meglehetősen feleltek; syntaxisták is vágynak. Nyáron és tavaszon által is jártak, a kik nyári exáment 31. Augustus attak... Mind az oskolában, mind a templomban éneklik az Új Énekes Könyvet, noha még sokan nem tuttak venni." 1828. november 29-én a tanulók előmenetele mind a két tanító előtt dicséretre méltó. Vannak sintaxisták is. A számvetésből jeles speciment adtak még a lányok is. Zákonyi Ferenc közlése szerint Nagy István füredi prédikátor idejében, 1829ben épült a református iskola emeletes épülete, földszintjén két nagy méretű, bolthajtásos tanteremmel, az emeleten két tanítói lakással. Ennek ellenére az 1851. évi egyházlátogatás jegyzőkönyvében figyelmeztették az elöljáróságot „az oskola épületet más alakbani átváltoztatására. Ugyanis a' nagyobb tanulók a' kisebbekkel egy iskolában szorítvák, szám szerént mintegy 130 gyermek, melly össze szorulás mind a' tanítók, mind a' 3. ábra. Református gyermekpresbitérium, Balatonfüred, 1997