Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
X. Egyházak és intézményeik
tanulók egésségét veszélyezteti, s a' tanítókat is a' gyermekek kellő oktatásában akadályozza." Az elöljáróság ígéretet tett a panasz orvoslására, azonban az iskolaépületre vonatkozó kifogás 1853-ig ismétlődött az egyházlátogatások jegyzőkönyveiben. Az 1875. november 9-i egyházlátogatáskor a fiúiskola tanítója Izsó Gábor, a leányiskolában nincs tanító. Ismétlőiskola nincs, mert a nagyobb gyermekek a „felsőbb polgári iskolába" jártak, ami a felső népiskolát, a Balatonfüredi Szőlőműves Népiskolát, azaz a vincellérképezdét jelentette. A leánygyermekek és inasok számára, akik vincellérképezdébe nem jártak, az ismétlő iskola felállítására utasították az elöljáróságot. A filoxéravész idején, 1889-ben és 1890-ben Balatonfüred református iskolájában nem volt rendes tanító, csak tanítóhelyettes. 1891-től 1919-ig Szabó Károllyal, majd 1919től Tálos Józseffel tartósan betöltötték a tanítói állást. 1893-tól hosszabb időre sikerült a rektor mellé második tanítót is szerződtetni. Szőts József 1893-tól 1930-ig, Újhelyi Kálmán 1930-tól 1947-ig tanított az iskolában. Ezáltal a két tanerős református iskola helyzete stabilizálódott. Két tanerővel, 120 tanulóival érte meg az államosítást 1948-ban. A reformátusoknak 1934-ig nem volt gyülekezeti háza, egyesületi rendezvényeiket a gazdakörben vagy a tűzoltószertárban tartották. 1934-ben a templomuk szomszédságában felépítették a gyülekezeti házat. A ház Kürthy László építészmérnök vezetésével épült. A 23 000 pengős építési költséget több forrásból sikerült előteremteni. Majdnem 500 pengő összegyűlt a balatonfüredi reformátusok adományaiból, akik természetbeni szolgálmányokkal, fuvarokkal is segítették az építkezést. A Káptalani Erdővételi Érdekeltségtől homokot, murvát kaptak, a nemesi közbirtokosságtól követ. A református Nőegylet hosszú időn át összegyűjtött 3000 pengőjét ajánlotta fel. A református egyház is nagyobb összeget adott. A község 3200 pengővel, a kultuszminisztérium Darányi Kálmán közbenjárására 1000 pengővel járult hozzá az építkezéshez. Petrőcz László lelkészsége és Magyaródi József gondnoksága alatt, 1979 és 1986 között megépült a református egyház új gyülekezeti háza, amelyben gyülekezeti terem, gondnoki szoba és lelkészi lakás kapott helyet. Irodalom A' Balaton Füredi Reformata Ekklésia újj templomja felszentelésének egyházi innepje, melyei tarlóit számos úri és köz rendű atyafiaknak jelenlétekhenn. Pesten. 1830. Barnabás István: Balatonfüred község református népoktatásának története 1590-1955 közölt. Balatonfüred, I955. Kézirat a Veszprém Megyei Levéltárban. l'zsoki András: Kenései Péter tihanyi kapitány és címeres ezüstkelyhe. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. 1986. 305-307. l^zsnki András: A balatonfüredi református templom építéstörténete és ülésrendje. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. 1984. 473-49'). Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Adalékok Balatonfüred történeléhez a kezdetektől l ( )45-ig. Veszprém, 0)88. Levéltári források* A balatonfüredi ref. elemi népiskola anyakönyvei, 1856/57-1944/45. a Veszprém Megyei Levéltárban. A balatonfüredi ref. egyház anyakönyvei a balatonfüredi ref. egyház irattárában. I. kotel. Vegyes anyakönyv, 1724-1786. Magyar Országos Levéltár. Magyar I lelytartótanács Levéltára. Acta religionaria. Q 91. Ref. egyházlátogatási jegyzőkönyvek, 1814-1875. a Dunántúli Református Egyházkerületi Gyűjteményben. Torkos |akab ref. püspök generális vizilációja, 1747. Dunántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemény kéziratiára. (Szabó György kézirata a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban.) * A levéltárakban őrzött források közlését a szerkesztőnek itt köszönöm meg.
