Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

GERINCTELEN ÁLLATVILÁG Kasper Ágota Kutatástörténeti áttekintés Átnézve a Balatonfüreddel és az azt övező területekkel foglalkozó ismeretterjesztő munkákat, a felületes szemlélő is megállapíthatja, hogy gerinctelen állatvilágával alig vagy csak igen érintőlegesen foglalkoztak a szerzők. Holott a Balaton már régóta áll a természettudósok érdeklődésének középpontjában, s világviszonylatban is a legjobban kutatott tavak egyike. Ezért ha röviden áttekintjük a tó és környékének állattani kutatásait, számos jelentős eredményre bukkanhatunk e témában. 1795-ben jelentette meg Grossinger Ker. János jezsuita szerzetes Magyarország természetrajzával foglalkozó ötkötetes művét, melyben említést tesz a tóban élő kagylókról, rákokról és rovarokról is. A Balaton és környékének első alapvető földtani és földrajzi leírását a híres francia geológus és utazó F. S. Beudant készítette el, aki 1818ban járt hazánkban. Munkájában ír az itt élő puhatestűekről is: „A tó partjait bejárva nem találtam más puhatestűeket, csak olyanokat amilyenek a mi mocsarainkban is vannak: tavikagyló, Cygnus és Anativus, néhány Lymneus és Planorbis."

1 Sigmund Károly 1837-ben így írt Füred és környékének állatvilágáról: „Az értekezés' körén kivúl lenne előszámlálni a' Füred' és Balaton' vidéke lakóit az állatországból, 's a' legjobb akarat és legszorgalmasb nyomozás mellett sem lenne néhány hét elegendő, azoknak ösméretökbe jutni. Azonfelül ebben a' tekintetben történt már némi elődolgozás, de kevés, vagy épen semmi sem jött világ elébe; a' mit régibb adatok közlenek, az mind bizonytalan 's alig érdemes említésre; az újabb időkben több utazások tetettek ugyan a' tó körűi állattani czélból, 's utoljára ugyan a' Bécsi Museum' őrei által, de még semmi sincs közölve. - Átalában meglehet jegyezni, hogy Füred környékén, ember' egészségét vagy életét veszélyeztető állat épen nincsen, jóllehet minden rendű állatok nagy bőségben találtatnak..."

2 1881-ben egy addig csak a trópusi vizekből ismert szivacsfajra bukkantak a tóban, s ugyanezen évtől indult meg a puhatestű fauna tudományos igényű tanulmányozása is. Tíz évvel később, 1891-ben Lóczy Lajos szervezésében megalakult a Balatoni Bizottság, s tagjai megkezdték a Balaton tervszerű vizsgálatát. Sokrétű és alapos munkájuk eredményeként 1897 és 1918 között 32 kötetben jelent meg A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei c. sorozat. A mű tudománytörténeti jelentősége óriási, hiszen alkotói világviszonylatban elsőként dolgozták fel természettudományos szempontból egy nagy méretű tó földtanát, földrajzát, éghajlatát, vízrajzát, őslénytani viszonyait, növény- és állatvilágát stb.

3 1896 és 1918 között jelentek meg a Fauna Regni Hungáriáé c. mű kötetei. A Paszlavszky József által szerkesztett munkákban számos balatoni, sőt konkrétan füredi adat * A csillaggal jelölt rendszertani egységeknél az eredeti művekben szereplő neveket használtuk.