Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

ránt koordináló szerepet játszott. A BRT egész éves idegenforgalmi működésre, valamint a külföldi idegenforgalom befogadására alkalmas településként nevesítette Balatonfüredet, és ennek megfelelően határozta meg fejlesztésének irányát. A BRT-ben meghatározott feladatok megvalósítása közben látványosan átalakult Balatonfüred. A népüdültetés bővítése érdekében az idegenforgalom akkori gazdája, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium megszervezte a fizetővendég-szolgálatot. A vállalati üdülőkön túl a magánházak bevonása jelentette a korszak egyetlen lehetőségét a Balatonfüredre látogatók tömeges elszállásolására. 1956-ban szakszervezeti és szövetkezeti szervezett üdülésben, 14 napi tartózkodással 28 692, fizetővendég-szolgáltatásban magánházaknál 2200, az Állami Kórházban 3100, diákszállón pedig 1500 vendég szállt meg. 1957-ben a gyógyhelyi állandó bizottsággal együttműködő Idegenforgalmi Hivatal a költségek levonása után az egyágyas szobáért 16 Ft-ot, kétágyasért 25 Ft-ot fizetett. Ebben az évben több mint 100 szobát szervezett közel 500 000 Ft értékben. 1957. június 22-én Balatonfüred községet üdülőhellyé nyilvánították, és napi 2 Ft-ban határozták meg az itt tartózkodók által fizetendő üdülőhelyi díjat, amely a községi költségvetés jelentős bevételi forrását képezte. Ugyanebben az évben a községi tanács szabályrendeletet hozott a gyógyfürdő területére, amelyben megjelölte annak határait, és szabályozta a területen folytatható tevékenységeket, pl. korlátozta az állattartást. A gyógyfürdő területe a vasútvonaltól délre a Balatonig, keletre az arácsi Sédig, nyugaton az utolsó beépített villasorig terjedt. Ezen belül a Petőfi Sándor úttól a Balatonig terjedő részt, keleten a Beloiannisz útig terjedő részt, nyugaton pedig az Árpád útig valamennyi területet belterületként nevesített. A KTVB szükségesnek érezve az üdülőhelyi terület megnagyobbítását, 1960-ban a megyei tanácstól kérte a határvonal módosítását (keletről a vasúton felüli területrész, a Lóczy utca mindkét oldala, északról a Horváth Ádám utca és az Arácsi út megfelelő szakasza, nyugatról a Völgy utca a 71-es mű útig és a Fenék-fürdő beépített és beépítendő területe határolta településrész). A növekvő idegenforgalomban, a Községgazdálkodási Vállalat kezelésében lévő Strandfürdőn súlyos problémákat okozott a vízhiány. 1960-ban a Veszprém Megyei Köjál ismételten jelezte az egészségügyi minisztériumnak, hogy amennyiben nem javul a település vízellátása, különvonatok és csoportos kirándulók Füredre irányítását nem engedélyezi. A vízellátási gondok a szállodákat is érzékenyen érintették. 1961 aszályos nyarán az elégtelen víznyomás miatt az Arany Csillag Szálló felsőbb szintjein nem volt víz. 1963-ban megnyílt a BIB finanszírozásában megépített füredi kemping. A sátortábor helyén egykoron a községi szabadfürdő állt, mögötte a 71-es útig a „káposztaföldek" keskeny parcellái helyezkedtek el. Megnyitását követően az új kemping hamarosan szűkösnek bizonyult. A férőhelyhiány Dr. Zákomji Ferenc, a Megyei Idegenforgalmi 1964-65-ben a lakosságot is zavaró vadkem- Hivatal vezetője 1951 és 1970 között