Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

Balatonarácson a szövetkezeti nyilvántartás szerint 1959. március 25-én, a tanácsi adatok szerint április 13-án jött létre a Lóczy Tsz. Az Inotai Alumíniumkohó munkásai agitálták az arácsiakat, akik végül aláírták a belépési nyilatkozatokat. Első elnöknek az arácsi Major Gyulát választották, akit nem sokkal később Orosz Sándor váltott fel. A megalakuláskori földterületre (156-198 kat. hold) és az alapító tagok számára (59-64) eltérő adatok maradtak fenn. Állatállománya 2 sertésből, 13 szarvasmarhából, valamint 13 lóból állt, de volt kovács- és szíjgyártóműhelye, valamint darálója és szeszfőzdéje is. A belépettek a szövetkezet megalakulásakor született döntés alapján háztáji földjüket szőlőben vehették ki. Ez előbb nagy vonzerőnek bizonyult, hamarosan pedig a „saját" megművelésének elsőbbsége folyamatos vitákra adott okot a tsz vezetése és tagsága kőzött. A járási pártbizottság népgazdasági szempontokra hivatkozva döntött a Kisfaludy és a Jókai Tsz egyesítéséről. A fúzió ötletéért nem mindenki lelkesedett, sok vita előzte meg. Az 1960. február 27-én lezajlott egyesülés alkalmával a Kisfaludy név megtartása mellett döntöttek. Az egyesített tsz az első évben csalódást okozott a községi tanács vezetőinek, zárszámadáskor a tervezett 40 Ft-os munkaegység helyett csak 21,77 Ft-ról tudott beszámolni. Ugyanekkor a még külön gazdálkodó Lóczynál egy munkaegység 27,04 Ft volt. A tagosítással sok szántatlan földet vett át a Kisfaludy, és már ebben az időszakban nehézséget jelentett a munkaerő-, és géphiány, amely egyébként a Lóczyt sem kímélte. A munkavégzést akadályozta, hogy a nemesvámosi gépállomástól gyakran nem kapták meg a szántótraktorokat, vagy az arácsi kertészet hiába könyörgött a megyei tanácsnak öntözőberendezésért. Ráadásul a „szocialista munkamorál" elsajátítása sem haladt az előre megtervezett ütemben. A nagyüzemi gazdálkodás kialakításának következő lépcsőfokaként 1960. szeptember l-jével a balatonfüredi Kisfaludy, az arácsi Lóczy és a balatonszőlősi Egyetértés Tsz-t egyesítették, bár eredményeiket rövid ideig még külön-külön tartották számon. Az egyesített és ismét a Kisfaludy nevet választó tsz elnöke Bertalan István lett, akit ugyanazon év áprilisában követett az egykori alapító tag Somody Kálmán fia, Somody Dezső. A három egyesült gazdaság területe a statisztikai évkönyv adatai szerint 2192 kat. hold, ebből 880 kat. hold volt a szántó. A közgyűlés 1961. májusi döntése szerint az összes szőlőt kiosztották családi művelésre, és minden tagot felelőssé tettek a részére kiosztott szőlőterület megműveléséért. Az eredmények azonban egyre csak késtek, a legrosszabb hangulat Arácson alakult ki, ahol sem üzemek, sem vállalatok nem voltak, és az idegenforgalom sem ért fel erre a területre, emiatt a lakosság megélhetése itt függött leginkább a tsz-től. Az elöregedés és a munkaerőhiány is itt jelentkezett legjobban. Az arácsi tanácsi kirendeltség vezetője 1961. augusztus 26-án a következőképpen számolt be a vb előtt a helyi viszonyokról: „Egyéni korukban nem hagyták kapálatlan a szőlőt, a kukoricát, minden szál takarmányt betakarítottak, minden szem gyümölcsöt felhasználtak. Most könyörögni kell, hogy kapáljanak, hogy szedjék le a termést...". „Ha valamit pusztulni látnak, nem törődnek vele, mondván, hogy ez nem az övék, hanem a Tsz-é. Még mindig azon az állásponton vannak, hogy ezen a vidéken nem lehet nagyüzemi gazdálkodást folytatni, szerintük a rossz eredmények is ezt igazolják. Az egyesülés szintén nem tetszett a tagság nagy részének és most a sikertelenséget ennek róják fel." A tsz-ügyek a közrendről, közbiztonságról szóló beszámolóba is bekerültek, pl. 1961. december 29-én a vb-ülésen elhangzott, hogy a tsz-vezetés „...minden apró-cseprő ügyben a rendőrségtől kért segítséget, hogy a rendőr mondja meg a tagoknak, amit csinál nem szabad csinálni, mert az a tsz-nek, vagyis a közösnek a kára". A helyzetet tovább nehezítette, hogy ezekben az években - a sokszor felemlegetett peronoszpóra pusztítása, de a szőlőmunkák elhanyagolása miatt is - gyenge szőlőtermés volt.