Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

dett kárt. Ezzel szemben még 1947 tavaszán is csak 16 köztéri lámpa égett, és 1949 nyarán 156 felszerelt lámpahelyről, 73 valóságosan égő és 120 db szükséges lámpáról tudott a községi elöljáróság.

52 1946 tavaszán jöhetett szóba a református kultúrház községi célokat szolgáló rendbehozatala, a járdák javítása vagy a községi tűzoltóság támogatása. Balatonfüred újjáépítését a község vezetése mellett működő különféle bizottságok segítették, amelyek sok tekintetben hitelesítették a népi demokratikus átalakulás egész folyamatát: a földigénylő, közellátási, termelési, üzemi, szociális, gyógyhelyi, üdülőhelyi, ünnepségrendező bizottságok mellett építésügyi bizottság is működött a nagyközségben.

53 Fokozatosan megtörtént a gazdasági élet különböző szektorainak rendbetétele, ami sok vonatkozásban a községi vezetés akaratától függetlenül, önálló pályán lendült működésbe. 1948/49 fordulóján 112 fő tartozott a Gazdakörhöz. Bedegi Pál, Bertók Sándor, Cs. Darab József, Horváth Zsigmond, özv. Pálffy Gáborné, Róka Gábor, Somogyi Gézáné, B. Somogyi Kálmán, Somogyi Károly, Vámos Géza, Vörös Dániel neve jól csengett egész Balatonfüreden. Az 1948-as mezőgazdasági évben elérték vagy megközelítették az utolsó békeév eredményeit, és 1949 szeptemberében a füredi borhéten sok magángazda mellett a Balatonfüredi Földműves-szövetkezet 3777,5 1 bort adott el.

54 Ezekben az években a Balatonfüredi Hajógyár 380 munkást alkalmazott, a községben 9 hentes és mészáros, valamint 12 kőműves tartotta el családját az iparából. A kereskedelemben 25 termény- és élelmiszer-kereskedőt tartottak nyilván, a magánkereskedelem mintegy 70 százalékban működött. A kocsma- és vendéglőtulajdonosok száma 1948-ban 15 volt, és a méltán híres Filipovics-cukrászda mellett még két cukrász is nyereségesen működött. Az évente 4 alkalommal megtartott országos állat- és kirakodóvásáron átlagban 95 kereskedő, 22 iparos, 10 háziiparos, 10 őstermelő árulta portékáját. Az 1949. január 12-i vásárra 520 szarvasmarhát, 110 lovat, 170 sertést és 11 kecskét hajtottak fel, amelyek egynegyed részben gazdát is cseréltek. A település piacára is egyre kevésbé volt jellemző az áruhiány, csupán a szappan-, zsír- és tejellátás terén mutatkozott fennakadás.

55 A megszállás és 37 szovjet tulajdonú fürdőtelepi ingatlan ellenére is egyre inkább beindult a nyári idegenforgalmi szezon. 1946. augusztus 1-jei hatállyal az üdülőhelyi díjakat is az új forintban állapították meg: Balatonfüred gyógyhely I. körzetében a vendégeknek személyenként és naponként 50 fillért, míg a nem állandó lakosú villatulajdonosoknak 5 családtagig 30 Ft, 5 családtagon felül 40 Ft átalányt kellett fizetniük. A díjak a II. körzetben: 40 fillér, illetve 20 és 30 forint. A 4300 lakosú település lélekszáma 1949-ben 1500 főnyi üdülőtulajdonossal és a nyári szezonban 2-3 ezer üdülővendéggel egészült ki. A szobakiadás jelentős bevételhez juttatta a Fürdőigazgatóságot, az Astoria Szálló, Fészek penzió, Kis Pihenő, Csaba-villa, Hullám, Patay-penzió és a magánházak tulajdonosait. Szabó Ferencné, a Szabó-villa tulajdonosa a Petőfi Sándor utca 30-32. szám alatti 14 szobás panziójában 1949-ben - az idénytől és a szoba minőségétől függően - 14 Ft-tól 30 Ft-ig szabta meg a napi szobaárakat. A félemeletes panzióban az üdülővendégek kényelmét szobánként egy-egy hideg vizes mosdó, egy közhasználatú fürdőszoba, 3 vízöblítéses WC szolgálta. A község is mindent megtett az idegenforgalom fellendítéséért: 1947 nyarára rendbe hozatta 40 kabinos strandját a Fenék fürdővel együtt.

56 Az ország újjáépítése a hároméves terv (1947-1949) szerint egységes, központi állami irányítással és támogatással valósult meg. A Balatonfüred részére kidolgozott hároméves terv alapján hajtották végre a községi épületek (szegényház, óvoda, tűzoltószertár, községháza) renoválását, az utcák, terek rendbehozatalát. A balatonfüredi elöljáróság 1949 áprilisában a hároméves terv keretén belül megvalósuló alábbi beruházá-