Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

sokról adhatott számot a Függetlenségi Népfront Bizottságának: utak, hidak, terek javítása 39 095 Ft; Fenék fürdő rendbehozatala 27 968 Ft; községház vétele 120 000 Ft; illetéke 16 000 Ft; városrendezési költségek 14 900 Ft; községi épületek tatarozása 18 894 Ft; Hősök szobra körüli kerítés 4000 Ft; Szt. Imre tér rendezése 15 000 Ft; községház helyreállítása 150 481 Ft; hangos híradó 13 150 Ft; murvabánya vásárlása 2000 Ft; strandfürdő rend behozása 4000 Ft, összesen 425 488 Ft. A legnagyobb kiadást a községháza céljára megvett Hirschfeld-villa kifizetése és felújításának finanszírozása jelentette. Ekkor, 1948 nyarán döntött a község képviselő-testülete a piactér Arácsi útra történő áthelyezéséről is. A hároméves tervidőszakban fogalmazódott meg a községi könyvtár alapításának gondolata, és 1948. január 16-án fogadta el a képviselő-testület a község fejlesztési tervét, amely már számolt Balatonfüred várossá fejlesztésével is. A Farkas Károly helyi mérnök által készített tervek tartalmaztak városias építési körzetet, gazdakörzetet, hajógyári kolóniát, lakótelepet és munkás üdülőtelepet. Szerepelt benne az új községháza és piactér - amelynek elhelyezésében a község és a Fürdőtelep, valamint Balatonfüred és Balatonarács összeépítésének gondolata játszott szerepet -, valamint felvázolta a kibővített vasútállomás épületének tervét és ezzel összefüggésben az Iskola utca meghosszabbításában létesítendő vasúti aluljárót. Az utcahálózat terve számolt a Fürdő utca mindkét oldalának, továbbá a községházát és a vasútállomást összekötő utcának a beépítésével, valamint Arács felé terjeszkedve új utcahálózat kialakításával. A tervben szerepelt a strandfürdő fejlesztése, a szállodák elhelyezése, sporttelep kialakítása és a szennyvízderítőnek a tihanyi határ közelébe történő áthelyezése is. A fürdőtelepen szintén jelentős eredményeket értek el a gyógyhelyi bizottság 3 éves tervének keretében. Megtörténtek az Erzsébet Szanatórium és az Ipoly Szálló helyreállítási munkálatai, a két létesítmény már 1948 nyarán 120 szobával és 180 férőhellyel várta a pihenni szándékozó vendégeket. Megtörtént az Astoria Szálló, Győrffy-étterem üzembe helyezése, a Balatoni Szövetség házának, a Rendőr és Honvédtiszti, valamint a Pedagógus Szakszervezet üdülőinek felújítása, a fürdősétány és a park nagy részének helyreállítása. Az újjáépítést szimbolizálta az a tény is, hogy a község 290 Ft-os adományával hozzájárult a Lánchíd újraépítéséhez. Az újjáépítés kétségbevonhatatlan sikere azonban nem feledtette a balatonfürediekkel, hogy az ONCSA-telep lakói vízvezeték és villanyvilágítás, sőt petróleumvilágítás nélkül élnek, a köztisztasági szolgálat nem jól szervezett a faluban, még mindig nagy a munkanélküliség (200-250 fő) és Szíjjártó József - hosszú időre utolsóként - koldulási engedélyt kért és kapott az elöljáróságtól 1949 áprilisában.

57 A kommunista hatalomátvétel következményei 1947 szeptemberében a Tájékoztató Iroda (Kominform) létrehozását az ország kommunista vezetői a hatalom mielőbbi megragadásának üzeneteként értelmezték. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások eredményével a tarsolyukban frontális támadást indítottak a politikai hatalom kisajátításáért. A kommunisták totális hatalomátvételét 1948 nyarától számolhatjuk, amikor is az MDP szervezetileg betagolta és elnvelte a Szociáldemokrata Pártot, a másik két koalíciós pártot (NPP, FKgP) pedig - kiszorítva a hatalomból azok jobbszárnyát, majd a centrumukat - a kommunisták útitársává degradálta. Helyi szinteken, így Balatonfüreden is mindent megtettek a hatalmi pozíciók mielőbbi elfoglalásáért az MDP illetékesei, amelynek előfeltétele volt az ellenfelek ki-