Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
IX. Rendszerváltások kora
rálása. A két munkáspárt közötti ellentét személyeskedésekben is megnyilvánult, amit a nemzeti bizottság 1946. június 11-i rendkívüli ülésén tárgyalt. Bodó József elnök előterjesztette: „A Nemzeti Bizottság rendkívüli összehívására az adott okot, hogy személyével kapcsolatban olyan hírek láttak napvilágot, mely szerint ő a Magyar Kommunista Pártból kilépett és a Nemzeti Bizottság elnöki tisztéről leköszönt volna." A továbbiakban ismertette az álhírek elterjedése utáni eseményeket: „megjelent nála Kosztolányi Károly szociáldemokrata párti bizottsági tag, aki szerint a Kisgazdapárt nem vállalta az elnöki tisztség betöltését, s így szociáldemokrata párti elnök jött javaslatba. Elsősorban az ő személyét jelölték, majd pedig Nagy Károly polgári iskolai igazgató neve került előtérbe a Szociáldemokrata Párt részéről. Miután a felmerült találgatások és kortesfogások nem az igazság és a jó kollegiális viszony körében folytak le és folytatódtak, személyét és munkásságát illetőleg összeférhetetlennek tartja, hogy ő ezek után Kosztolányi Károly bizottsági taggal együttműködjék." A nemzeti bizottság ezután Kosztolányit a saját pártjával akarta visszahívatni a nemzeti bizottságból. Mivel a szociáldemokraták kiálltak Kosztolányi mellett, az ügy azzal végződött, hogy 1946-ban többé nem vettek részt a nemzeti bizottság munkájában. így érték el a kommunisták Kosztolányi kiszorítását a nemzeti bizottságból. Az SZDP 1947 elején visszatért a nemzeti bizottságba, ahol a képviselőit Keöd Gézát, a polgári demokratáktól átjelentkezett Tóth Lajost és Holczhauser Jenőt egyre rohamosabban balra tolódó politikai közeg fogadta. ij Balatonfüred lakossága megerősödött helyi kommunista párttal, megfegyelmezett szociáldemokratákkal, meggyengült kisgazdákkal és parasztpártiakkal, valamint szétvert polgári demokratákkal - mint közvetlenül is megélt politikai élménnyel - nézett az 1947. augusztus 31-re kitűzött országgyűlési választások elé. A választásra jogosultakat összeíró bizottság összetétele önmagáért beszélt: 20 MKP, 12 SZDP, 10 FKgP, 8 NPP és 15 szakmaközi bizottsági tag mellett már senkinek sem hiányoztak a polgári demokraták. Csakhogy az országos politikai színtéren új pártok szerveződtek, amelyek a meggyengült régebbi pártok szavazóbázisára pályázhattak nem kis eséllyel. Az új pártok közüí a balatonfürediek és a balatonarácsiak is szavazhattak a Demokrata Néppártra (DNP) és a Független Magyar Demokrata Pártra (FMDP), illetve az 1945-ös választásokon már leszerepelt, de most Veszprém megyében is listát állító Magyar Radikális Pártra. 3. táblázat Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások végeredménye' Balatonfüred Balatonarács Országosan Pártok Szavazatok Szavazatok száma % száma % % Független Magyar Demokrata Párt 626 25,9 56 9,7 5,2 Demokrata Néppárt 563 23,3 221 38,3 16,4 Magyar Kommunista Párt 494 20,4 98 17,0 22,3 Szociáldemokrata Párt 284 11,7 92 16,0 14,9 Független Kisgazdapárt 175 7,2 48 8,3 15,4 Nemzeti Parasztpárt 147 6,1 41 7,1 8,3 Magyar Radikális Párt 74 3,0 14 2,4 1,7 Polgári Demokrata Párt 57 2,4 7 1,2 1,0 Összesen: 2420 100,0 577 100,0 85,2
