Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

A mezőgazdasági termelés legjövedelmezőbb ágazata a szőlészet-borászat volt. A füredi szőlőkultúrát a magas fokú szakértelemmel rendelkező gazdaréteg országos hírűvé tette. A borvidék 1946. évi szőlészeti-borászati statisztikája szerint Balatonfüreden 662 kat. holdon 9000 hl bort termeltek, ami megközelítőleg 500 magángazdaság között oszlott meg. A füredi családok fele rendelkezett szőlőbirtokkal és az abból származó jövedelemmel. A szőlőbirtokok átlagos területe lV^kat. hold, az 1946. évi gazdaságonkénti átlagtermés 18 hl, a kat. holdanként! pedig 13 hl körül alakult. A birtoknagyság nagy szóródást mutatott, a szőlőterület majd egyharmadát (212,5 kat. hold) a 4 kat. hold feletti szőlőtulajdonnal rendelkező 43 gazda birtokolta 1949-ben, ugyanakkor 318 egy kat. holdon aluli szőlősgazdát tartottak nyilván. A szőlő- és bortermelés jövedelmezőségéről sokat elárul, hogy a háború utáni füredi házhelyigénylők azért is voltak olyan nagy számban, mert a kiosztásra kerülő terület nagy része szőlőbirtok volt.

37 A politikai erőviszonyok alakulása 1945 tavaszán és nyarán a községet irányító politikai testületekbe, önkormányzati szervekbe az MNFF-ben is együttműködő pártok - MKP, NPP, SZDP, FKgP és PDP - képviselői kerültek be. A valós politikai erőviszonyokról nem is annyira a vezető testületekbe delegált különféle párttagok arányszáma árulkodott, hanem sokkal inkább a vezető pozíciók hovatartozása. A legfőbb helyi és járási hatalmi tényező, a Balatonfüredi Nemzeti Bizottság élén évekig Bodó József (MKP) tevékenykedett. A Balatonfüredi Igazoló Bizottság elnöki székét Dani Sándor személyében szintén egy MKP-tag foglalta el. A községi bíró B. Somogyi Kálmán (NPP), helyettese Dani Sándor (MKP) volt. A falu életével kapcsolatos kezdeményezések nagy része a kiváló szervezeti kapcsolatokat ápoló kommunisták és parasztpártiak soraiból indult ki. Az űjonnan megszerveződő balatonfüredi rendőrség vezetője, Siklóssy István és a testület majd minden tagja az MKP soraiból került ki. E két párt a tulajdonosi pozíciókat is nagy sebességgel igyekezett megkaparintani, ami csak erősítette a fürediekben azt az országosan is elterjedt véleményt, miszerint a NPP a kommunisták „fiókpártja". A nagyon agilis és jól szervező Páldy Róbert (NPP) kezdeményezésére a Kisfaludy mozit az MKP és az NPP járási szervezetei szerették volna működtetni. A parasztpártiak az Esterházy Szálloda, a Gerbert-villa és a Hungária Yacht Club birtokbavételére tettek lépéseket, míg a kommunisták a Zollner-házat, a Királyi Magyar Yacht Clubot, a Káldy-féle arácsi téglagyárat és a Niederecker-féle Astoria panziót foglalták le. A közellátásra hivatkozva a kommunista párt tulajdonaként helyezték üzembe 1945 augusztusában Balatonfüred egyetlen üzemképes teherautóját. Egyesek hasznot húztak párttagságukból: anyagi javakhoz, hivatali hatalomhoz jutottak, a közellátáshoz kapcsolódó kereskedői pozíciókat szereztek meg, mentesültek a robotkötelezettség alól stb.

38 Országos szinten 1945 nyarától a baloldali pártok igyekeztek kiszorítani az MNFF-ből a polgári demokratákat, és ennek helyi szinten történő megnyilvánulása volt az ellenük irányuló támadás. A köztisztviselői összeférhetetlenségre hivatkozva, a nemzeti bizottság elnöke az igazolóbizottságból két PDP-tag visszahívását kezdeményezte, majd 1945 októberében Horváth Lajos (PDP) járási főjegyző is elhagyni kényszerült hivatalát. Más esetekben az MKP helyi szinten sem bizonyult finnyásnak, ha pártpolitikai érdekei úgy diktálták. így a kommunista pártban szerepet vállalhattak az ún. kisnyilasok, de a szakértelmük miatt szüksége volt a közigazgatásnak a nyilas múltú köztisztviselőkre is. Az MKP-tag Siklóssy István rendőrkapitánynak a pozíciójába került az, hogy az NPP egyik prominens képviselőjét, Páldy Róbertet - a háború során kiürítési tisztként végzett tevékenysége miatt - le akarta tartóztatni. Felsőbb utasításra