Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

a rendőrkapitányt visszahívták tisztségéből, Páldy pedig előlépett Zala vármegye NPP­titkárává. A baloldali pártok erejét tovább növelte a szakszervezetek talpra állása, ame­lyek helyi szinten összefogva három tagot delegáltak a nemzeti bizottságba. 39 A kommunistáknak és szövetségeseiknek a végrehajtó hatalomban történő elő­renyomulását nem igazolták vissza az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások eredményei. Balatonfüreden 7, Balatonarácson 2 szavazókörben nyilváníthatott véle­ményt a választásra jogosult lakosság. Balatonfüreden a 2329 választási névjegyzékbe felvett személyből 2049 fő (88 százalék) járult az urnák elé, míg Balatonarácson 582 vá­lasztásra jogosultból 498 fő (85,6 százalék) ment el szavazni. Cs. Darab József, akit 1945. jűnius 24-én beválasztottak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, betegsége miatt nem indult a választásokon. Az MKP jelöltjei között volt két füredi is: Vázsonyi József cipész és Da­ni Sándor könyvkötő. 40 2. táblázat Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások végeredménye' Balatonfüred Balatonarács Országosan Pártok Szavazatok Szavazatok száma % száma % % Független Kisgazdapárt 1076 53,5 299 61,8 57,0 Nemzeti Parasztpárt 319 15,8 46 9,5 6,9 Szociáldemokrata Párt 296 14,7 69 14,3 17,4 Magyar Kommunista Párt 287 14,3 64 13,2 17,0 Polgári Demokrata Párt 35 1,7 6 1,2 1/6 Összesen: 2013 100,0 484 100,0 99,9 Balatonfüred és Balatonarács választói az országos átlaghoz közeli arányban elutasították a kommunista vezetésű és irányultságú társadalmi átalakulást. A kisgaz­dák által elért abszolút többség a magántulajdon és a polgári értékek melletti kiállást je­lezte. A parasztpártiak, a szociáldemokraták és a kommunisták együttesen sem érték el a kisgazdák eredményét, bár a parasztpártiak országos eredményük kétszeresét teljesí­tették, míg a szociáldemokraták és a kommunisták néhány százalékkal elmaradtak saját országos átlaguktól. A parasztpártiak viszonylagos sikerüket a szegényparasztságot megcélzó programjaikon túl a balatonfüredi szervezetük erejének és vezető személyisé­geiknek köszönhették. A szociáldemokraták főként a hajógyári munkásokra és a tisztvi­selőkre, iparosokra, kereskedőkre támaszkodva érhették el az országos átlagot közelítő eredményüket. A polgári demokraták szerény eredménye mögött egy szűk tisztviselői, kereskedői és értelmiségi réteg állt. A kommunisták részére csalódást okozó választási eredmény csalhatatlanul jelezte, hogy kiváló szervezettségük ellenére - a helyi hatalmi pozíciók nagy részének birtokosaiként - sem élvezik a lakosság nagyobb részének bi­zalmát. Ez azonban a továbbiakban sem tántorította el őket a népi demokratikus átala­kításnak az általuk megszabott irányban és ütemben való folytatásától. A választások után a pártok közötti kiszorítósdi folytatódott annak ellenére, hogy egyes pártok élén új arcok tűntek fel. Pártja megbízatásából kultuszminisztériumi állást vállalt 1946 januárjában Nagy Ernő, akit Bencze Gyula követett a Nemzeti Pa­rasztpárt járási titkári posztján. Az év elején Németh Lászlót a szociáldemokrata párt elnökévé, Kőpataki Antalt a kommunista párt titkárává választották. A kommunista párt tisztségviselőinek intézkedései nyomán forrtak az indulatok, és nehezen kezelhető

Next

/
Thumbnails
Contents