Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

ellen emelt kifogást. A nemzeti bizottság ülésén elhangzott: sok szabálytalanságról van tudomásuk, éppen ezért felkérik a vármegyei földbirtokrendező tanácsot, hogy sürgősen szálljon ki a járás községeibe és vizsgálja felül a földigénylő bizottságok munkáját. Ilyen előzmények után 1946. május 16-án tárgyalta újra a nemzeti bizottság a földreformmal kapcsolatos ügyeket és a földigénylő bizottság juttatási eljárását általánosságban tudomásul vette. Néhány esetben visszavonták a jóváhagyott juttatásokat, azzal a kitétellel, hogy ezek a területek az igényjogosult nincstelenek között kiosztandók. 1946. május 26-án a nemzeti bizottság rendkívüli ülésén a földreform gyors végrehajtásáról és befejezéséről tárgyaltak. Segesdy István megyei kiküldött elhárította Veszprém megyének a földeform lassúsága miatti felelősségét, mivel az átcsatolás ellenére sem kerültek át a földreformos ügyiratok Zalaegerszegről Veszprémbe. (Az ügyiratok hivatalos úton való átkéréséről az értekezleten határoztak.) Tovább bonyolította az igazgatási teendőket, hogy a Balatonfüredi járás telepítési ügyeit - amelyek szoros összefüggésben álltak a földreformmal - kezdettől fogva a Veszprémi Népgondozó Hivatal intézte.

30 A földreform ügyének elakadása miatt az érintettek a politikai pártokat is mozgósítva igyekeztek megoldást találni. A kisgazdapárt 1946. július 13-i taggyűlésén tárgyalták a földigénylő bizottság jegyzőjével, Bencze Gyulával és tevékenységével kapcsolatos problémákat. Megállapították: „a földosztással kapcsolatos panaszok szálai mind hozzá vezetnek, a házhelyjuttatását követően jogtalanul egyéb ingatlan kiutalására is igényt tartott, egy éves füredi tartózkodása miatt nem ismeri a helyi viszonyokat." „A Független Kisgazda Párt a neki felajánlott juttatásokat éppen azért nem vette igénybe, hogy annál több jusson a más pártok nincstelenjeinek, azonban amikor ezt tette, akkor nem Bencze Gyulára, hanem a tényleg 40 és 50 éve nehéz testi munkát végző kisparasztokra, földmunkásokra gondolt, akiknek már az öregapjuk is itt túrta a füredi földet és még ma sincs egy kis viskójuk sem, nemhogy berendezett villájuk lenne. Bencze Gyula pedig egyévi füredi lakossága alatt ezt elérte." - szólt Holényi Gyula pártelnök és Tálos Géza helyi és járási titkár átirata a nemzeti bizottság elnökének. Végezetül arra kérték a nemzeti bizottságot, hogy a parasztpártnál érje el a jegyző visszahívását, de a jegyző leváltása politikai okokból nem történhetett meg.

31 A földosztással kapcsolatos visszásságok a mezőgazdasági termelés folyamatosságát azért sem akadályozhatták, mert az érintettek többsége számára a földreform csupán házhelyigénylést jelentett, ami nem okozott jelentősebb változást a birtokviszonyokban. A nagybirtok megszüntetése jószerivel csak az erdők államosítását jelentette, a mezőgazdasági termelés továbbra is döntően a régi paraszti birtokokon folyt. A község összterületének művelési ágankénti megoszlása 1948-ban a kataszter szerint: szántó 643, kert 162, rét 348, szőlő 595, legelő 384, erdő 1699, nádas 80, földadó alá nem eső terület 1857 kat. hold.

32 A mezőgazdasági termelőknek a nagy háborús károkkal - emberveszteségek, fogság miatti munkaerőhiány, állatállomány csökkenése, vetőmaghiány, terménykészlet veszteségei, gazdasági épületekben és termelési eszközökben bekövetkezett pusztulás -, a megszállásból következő terhekkel, a beszolgáltatási kötelezettségekkel és az 1946-47-es esztendők aszályos időjárásával kellett megbirkózni. A nemzeti bizottság 1945. július 26-i ülésén Varjas Géza járási gazdasági felügyelő bejelentette a járási termelési bizottság megalakulását, amelybe a pártoktól egy-egy mezőgazdasági munkás delegálását kérte. Ezután megalakultak a községi termelési bizottságok, amelyek koordinálták és segítették a paraszti gazdaságok termelőmunkáját. 1945 őszén a vetésterület növelése és a vetőmaghiány mérséklése jelentett nagy kihívást. A gazdálkodók szántási