Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

ró János titkár vezetésével a nemzeti bizottság megalakulása előtt, még április elején. Ezt követően, 1945. április 26-án Páldy Róbert megyei szervező kezdeményezésére a háború utáni első, református művelődési házban megtartott népgyűlésen megalakult a Nemzeti Parasztpárt balatonfüredi járási szervezete. Elnökének B. Somogyi Kálmánt, titkárának ifj. Varga Imrét választották. A Szociáldemokrata Párt Tapsonyi Károly központi szervezőtitkár jelenlétében formálisan is 1945. május 31-én alakult meg és a párttitkári - később ügyvezető elnöki - feladatokat Kosztolányi Károly vállalta. A kisgazdák és a polgári demokraták csak az önkormányzati szervek újjászervezését megelőzően, 1945 júniusában hozták létre helyi pártszervezeteiket. A FKgP élén megbízott elnöki minőségben ekkor Somogyi Imre állt, míg a Polgári Demokrata Párt elnökévé dr. Meduna Józsefet választották. A kommunista párt tagsága főként értelmiségiekből, a szegényebb munkásrétegek képviselőiből, földmunkásokból, napszámosokból, volt cselédekből állt; a parasztpártiak szociális összetétele nagy hasonlóságot mutatott ezzel, a különbség a kevesebb munkásban és a törpebirtokos parasztok nagyobb számában volt. A szociáldemokraták zömmel a szakmunkásokat és kisebb mértékben a tisztviselőket, a kisgazdapárt a tehetősebb gazdákat és középparasztokat, a polgári demokraták pedig a vezető tisztviselőket és kereskedőket tudhatták soraiban.

11 A helyi hatalom legfőbb letéteményese 1945 tavaszán a Balatonfüredi Nemzeti Bizottság volt. A nemzeti bizottságok az ország újjáépítésére és népi demokratikus átalakítására a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban (MNFF) szövetségre lépő pártok - Magyar Kommunista Párt (MKP), Szociáldemokrata Párt (SZDP), Nemzeti Parasztpárt (NPP), Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), Polgári Demokrata Párt (PDP) - egyenlő arányú képviseletével létrehozott helyi politikai testületek voltak. A Balatonfüredi Nemzeti Bizottság - Zala vármegye alispánjának átiratára Horváth Lajos főszolgabíró kezdeményezésére a főszolgabírói hivatalban 1945. április 20-án alakult meg. Az egybegyűltek egyhangúlag a nemzeti bizottság elnökévé választották Horváth Lajos főszolgabírót, a testület összetételét pedig a fennálló rendelkezések értelmében, a pártok közötti paritást megtartva, a következőképpen szavazták meg: Bodó József, Tolnai Mihály és Solymosi János (MKP), Horváth Lajos, dr. Meduna József és Soós Gyula (PDP), Varga Imre és Horváth Sándor (NPP), B. Somogyi Kálmán, Horváth Zsigmond és Cs. Darab József (FKgP), Kosztolányi Károly, Hajdúk Márton és Füzéri Lajos (SZDP). Az alakuló ülésen határoztak a Balatonfüredi Igazoló Bizottság megalakításáról és összetételéről. A bizottság elnökévé dr. Meduna Józsefet, tagjaivá Soós Gyulát, Rimay Lászlót, Bodó Józsefet, Pettkó Zsigmondot, Kosztolányi Károlyt, Tolnai Mihályt és Takács Józsefet választották meg. A bizottság a köztisztviselők és közalkalmazottak 1945 előtti politikai tevékenységét vizsgálta, igazolása nélkül senki sem tölthetett be köztisztviselői és közalkalmazotti státust. A nemzeti bizottság és az igazolóbizottság személyi összetétele a pártok képviselőinek gyakori visszahívása, delegálása miatt sűrűn változott, a közigazgatási úton életre hívott testületekben rövidesen lényeges változásokat idéztek elő a politikai erőviszonyok. A nemzeti bizottság 1945. május 17-i ülésén tisztújításra került sor, alispáni rendeletre ugyanis a közigazgatás járási vezetői nem tölthettek be a testületekben szavazati joggal bíró tisztséget. A nemzeti bizottság elnökének Bodó Józsefet (MKP), alelnökének dr. Meduna Józsefet (PDP), jegyzőjének Kosztolányi Károlyt (SZDP) választották meg, míg az egyes pártok új tagokként az alábbi személyeket küldték a bizottságba: Pettkó Zsigmond (FKgP), Tóth Lajos (PDP), Bodó István (NPP), Almássy Béla és Dani Sándor (MKP). Egy hét múlva, a nemzeti bizottság 1945. május 24-i ülésén szinte teljes