Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

egészében megváltoztatták az igazolóbizottság összetételét. A pártok jelölése alapján, a főjegyző előterjesztésére a következő személyek kaptak bizalmat: Dani Sándor elnök és Móró János (MKP), Bodó Gábor és Gyenis Imre (NPP), dr. Meduna József és Tóth Lajos (PDP), Balogh György és Somogyi Imre (FKgP), Keöd Géza és Pakot Sándor (SZDP) és Rimay László jogi képviselő.

12 A nemzeti bizottságra sokrétű és fontos feladatok vártak: a közigazgatási feladatok ellátása, majd irányítása, az önkormányzati szervek újjáalakítása, a közellátás megszervezése, a termelőmunka és a kereskedelem feltételeinek megteremtése, az intézmények működtetése, a pártok és egyesületek munkájának összehangolása, a megyei és minisztériumi szervekkel való kapcsolattartás, a megszálló csapatok parancsnokságával történő tárgyalások stb. Első lépésként - meglehetősen felemás módon - politikai és adminisztratív eszközökkel felléptek a fasiszta, nemzetiszocialista vagy annak kikiáltott eszmék, személyek, népcsoportok ellen. Horváth Lajos főszolgabíró a nemzeti bizottság 1945. május 17-i ülésén bejelentette a volt nyilas jegyző, Csaba András elleni körözés elrendelését, ugyanakkor a bizottság tagjai szorgalmazták a volt nyilasok és Volksbund-tagok körözését és lefogását. Csaba Andrást a képviselő-testület állásából felfüggesztette, vagyonára bűnügyi zárlatot rendeltek el, mert „a község tűzoltóautóján elmenekült, azonkívül a községi pénztárból mintegy 170 000 pengőt gondatlan kezelés folytán ellopatni engedett, továbbá a községi lakosság részére kiutalt zsírt és margarint a kellő időben nem osztotta ki, és emiatt az egész ellátmány megsemmisült".

13 Az igazolóbizottság meglehetősen megértően kezelte a „kisnyilasok" ügyét, akik szociális demagógia vagy kényszer hatására beléptek a nyilaspártba, de abban aktív szerepet semmilyen tekintetben nem játszottak. Egy részük 1945-ben belépett a kommunista pártba vagy a parasztpártba. Több alkalommal a nemzeti bizottság is fellépett a letartóztatásban lévő volt nyilas községi szakalkalmazottak és a Balatonfüredre kihallgatásra berendelt személyek szabadon bocsátása és hazaengedése érdekében. Más módon kezelték a német nemzetiségű lakosság ügyét: a svábok kollektív felelősségre vonását szorgalmazták. A Nemzeti Parasztpárt helyi vezetői - az országos pártvezetés álláspontját követve - a balatoncsicsói és szentjakabfai svábok ügyét a járás égető problémájának tekintették, a megoldását előbbre valónak tartották, mint a nyilasok ügyeinek kivizsgálását és az igazolási eljárások lefolytatását. Erélyes rendőrségi fellépést javasoltak a név szerint megnevezett sváb családok ellen. A nemzeti bizottság határozatot hozott a földtulajdonuk lefoglalásáról és a földigénylő bizottságok útján történő kiosztásáról. Törekvéseik megvalósításához határozottan antifasiszta retorikát alkalmaztak. A nemzeti bizottság határozott a német nyelv kötelező oktatásának megszüntetéséről a polgári iskolában, összegyűjtette és megsemmisíttette a községben fellelhető fasiszta szellemű könyveket, sajtótermékeket és egyes utcanevek átkeresztelésével is leszámolt a múlttal.

14 A nemzeti bizottság a rendőrség bevonásával napi küzdelmet folytatott az „árdrágító" kereskedők ellen. A közellátási kormánybiztostól kapott utasításokat a lakosság ellátása érdekében maradéktalanul végrehajtották. A zsírkészletek szűkössége miatt már 1945 tavaszán 33 gazdát köteleztek napraforgó termesztésére. Pontosan számba vették az élelmiszerkészleteket, még a méhcsaládokat is.

15 A közrendet és a közbiztonságot több módon próbálta javítani a nemzeti bizottság: az újonnan szerveződő államrendőrség balatonfüredi járási kapitányságának ügyeiben rendszeresen állást foglalt, a helyi szovjet katonai parancsnoksággal folyamatosan kapcsolatot tartott, figyelemmel kísérte a községi mezőőrök munkáját, és kezde-