Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

tak. Mindennapossá vált a személyek elleni erőszak; a megszálló csapatok tagjai merényleteket követtek el polgári lakosok ellen. Dr. Meduna József járási tisztiorvos felügyelet alá vonta az orosz katonasággal barátkozó magyar nőket. Az oroszok felrúgták a közegészségügyi és köztisztasági szabályokat, járványveszélyt idéztek elő az állatvágásaikat kísérő hulladék, szemét, piszok hátrahagyásával. A községet vezető testületeknek szinte egyetlen ülése sem múlt el e problémakör érintése nélkül. A pártok megbízottjaiból álló delegációk felkeresték a helyi katonai parancsnokságot, ahol rendre ígéretet kaptak a helyzet rendezésére. A beszállásolások a község költségvetésére nézve is óriási tehertételt jelentettek, hiszen a Fürdőtelepen minden villát elfoglaltak az oroszok, emiatt évekig nem indulhatott be a nyári idegenforgalmi idény. A község vezetése a felettes magyar hatóságoknál és a szovjet katonai vezetésnél rendszeresen eljárt a balatonfüredi szovjet katonai beszállásolások mérséklése végett. Beszállásolások alóli mentesítő nyilatkozatokban nem volt hiány, ennek ellenére a megszállt épületeket a katonai alakulatok nem voltak hajlandóak elhagyni. Az igénybe vett épületek adójának törlésére vonatkozó kimutatások szerint Balatonfüreden 1946 augusztusától 1947 szeptemberéig „a megszálló csapatok és hatóságok" 114 magán- és jogi személy épületét vették igénybe, míg 1947 szeptemberétől 1948 júniusáig 93 lakást foglaltak el a párizsi békeszerződés után a „Szovjetunió vonalbiztosító csapa ttestei"-nek átminősített alakulatok.

9 A Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szövetsége által állított és 1994. október 8-án felavatott emléktábla szövege szerint 1945 és 1948 között a szovjet állambiztonsági szerv a mai Zeneiskola épületében működött, ahol „sok ezer ártatlan magyart kínoztak, majd ítéltek el sűlyos büntetésre". A bizonytalan közállapotok és a nagy veszteségek ellenére a nagyközség paraszti, földműves társadalma újrakezdte, illetve folytatta a mezőgazdasági termelést, az iparosok és kereskedők azonban nagyon lassan eszméltek. A járási főjegyző az orosz katonai parancsnokság felhívásának eleget téve, 1945. június 27-én ismételten felszólította a kereskedőket és az iparosokat üzleteik azonnali megnyitására és az árusítás megkezdésére. A Hangya Szövetkezet boltja - miután Körmendy János üzletvezető 1945. április 17-én visszatért a községbe - kinyitott, a bolttulajdonosok többsége azonban az árualapok hiánya, a megszállás, az új politikai viszonyokból adódó bizonytalanság és félelem miatt zárva tartott. Balatonfüred élelmiszerellátása a kereskedelem beindulása nélkül veszélybe került volna, hiszen a község élelmiszerből még békeidőben sem volt önellátó. A közellátási kormánybiztos által kiutalt központilag biztosított készletek a kereskedőkön keresztül jutottak el a lakossághoz, így 1945 tavaszán a kenyérellátás is a lisztelosztó kereskedőkön keresztül történt. A készletek szétosztása a fejadagok szigorú meghatározásával, liszt- és kenyérjegyekre történt. A közellátás kezdeti lépéseit a régi közigazgatási szakemberek irányításával tették meg a nagyközségben. A közigazgatás újjászervezéséig a megyei vezetés utasítására Horváth Lajos volt főszolgabíró ideiglenesen ellátta a főszolgabírói hivatal helyébe szervezett járási főjegyzői hivatal vezetését, a nagyközség jegyzője pedig újra Soós Gyula, a német megszállás után, 1944. április 8-án Alsódörgicsére áthelyezett, 32 évi balatonfüredi jegyzői múltat maga mögött tudó, becsületes és kiváló szakember lett. A nagyközség bírája az új önkormányzati szervek létrehozásáig Somogyi Imre volt.

10 Balatonfüreden 1945 tavaszán-nyarán viszonylag gyorsan megalakultak és aktív tevékenységet fejtettek ki a politikai pártok és az egyesületek. Országosan a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban szövetségre lépő pártok mindegyikének voltak tagjai Balatonfüreden 1945 tavaszán, de csak a Magyar Kommunista Párt bontott zászlót Mó-