Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

ja a kőrisek levelére emlékeztet, innen ered más magyar neve is: kőrisfű vagy kőrislevelű fű. A levélkék erős lemezűek, hosszúkás tojásdadok, szélük csipkés-fogas, fonákuk pelyhes, áttetszően pontozott. Virágzata nagyvirágú, ágtetőző fürt. Sziromlevelei rózsaszínesek, sötétlila erezettel díszítettek. A latin névben szereplő, Linné által adott faji jelző (albus = fehér) eredetére több magyarázat van: az első szerint a fehér virágú, nem gyakori színváltozat a Linné által leírt típus, a második szerint a jelző a száraz herbáriumi példányok sziromleveleinek kifakulására utal, a harmadik szerint a drogként használt megtisztított gyökeret tartják a szín névadójának. A magyar név (nagyezerjófű) utal arra, hogy a növényt gyógynövényként használták, a „nagy" jelző pedig megkülönbözteti a szintén fontos gyógynövényként használt, de egészen más rendszertani csoportba tartozó ezerjófüvektől (Centauriiun), közte a kisezerjófűtől (Centaurium minus). A virágzat erősen mirigyszőrös, mely citromillatú illóolajat termel. Az olaj érzékeny bőrű egyéneken barna foltok alakjában jelentkező, lassan gyógyuló májfoltszerű bőrgyuíladást okoz. Valószínűleg ázsiai eredetű növény, elterjedésében az ember is közrejátszott, mivel dísz- és gyógynövényként sokfelé kedvelték. A síkságtól a hegyvidékig egyaránt előforduló közép-eurázsiai faj. Nagy areája folytán nagyon változatos, számos alfajra osztható. Az egész országban megtalálható, az Alföldön azonban ritkább. Nálunk száraz tölgyesek, cserjések és száraz gyepek növénye, tipikus erdőssztyeppnövény. Karsztbokorerdőkben, a mészkedvelő tölgyes nyíltabb részein nem ritka. Eszmei értéke: 5000 Ft. NAGY PACSIRTAFÚ (Polygala major) Latin nemzetségneve (Polygala = sok tejet adó) arra utal, hogy a nemzetség fajainak fogyasztása a teheneket nagyobb tejelválasztásra készteti. Évelő növény. Szára 50 cm-ig is megnőhet, tőből elágazó. Levelei ovális lándzsásak, szélük ép. Virágai végálló fürtben állnak, az egyes virágok bonyolult felépítésű és fejlődésű szervek, leginkább a pillangós virágokhoz hasonlók. Három sziromlevél-kezdeménye közül az alsóból a porzókkal összenőtt csónakszerű, felül nyitott szirom fejlődik. Két oldalsó szirma csökevényes, helyüket két megnagyobbodott, színes csészelevél tölti ki. A virágok liláskék színűek, hosszuk csaknem 2 cm. Domb- és hegyvidéki, délkelet-európai, mediterrán faj. Keletre a Kaukázusig terjed. A Magyar-középhegységben a Cserhát kivételével megtaláljuk, Sopron, Szekszárd és Győr környékén is előfordul. Száraz gyepekben, tölgyesek nyíltabb helyein szórványosan fordul elő. Eszmei értéke: 2000 Ft. MAGYAR GURGOLYA (Seseli leucospermum) Az ernyősvirágú növények családjába tartozó növény. A sziklák repedéseibe hosszú karógyökerével kapaszkodik meg. Tőlevelei keskeny sallangokra szeldeltek, tőlevélrózsája alapján fiatal korban is jól felismerhető. Terebélyes növésű faj, gallérka-leveleinek éle nem pillás, ernyős virágzata fehér színű. Domb- és hegyvidéki, pannon elterjedésű endemikus faj, preglaciális maradvány. A Dunántúli-középhegység dolomitján élő növény nagy területekről hiányozhat is. Balatonfüred környékén nem gyakori, a Koloska-sziklákon azonban ma is megtalálható. Eszmei értéke: 5000 Ft. ÁRLEVELŰ LEN (Linum tenuifolium) Már aljától ágas, alacsony termetű, alul sűrűn, felül elszórtan leveles növény. Levelei keskeny lándzsás ár alakúak. Virágai sátorozó fürtben állnak, sugaras szimmet-