Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

Kardos Gábor nyomdája, 1909-ben pedig a feltehetően Kállus V. Mihály által üzemeltetett Hungária Nyomda. A Balaton Nyomdát 1911-ben indította Faragó (Franki) Adolf nyomdászmester. 1912-ban a Cs. Darab-féle ház mellett működött könyvnyomda. 1914 végén Faragó könyvnyomdájával és papírkereskedésével a Stefánia-udvarból az önkéntes tűzoltótestület épületébe költözött.

117 1919-ben a Nemzeti Hadsereg Siófokon működő fővezérsége részére Luttor Ferenc plébános és Nánay Sándor polgári iskolai igazgató közreműködésével megszerezték a Faragó-nyomdát.

118 Itt nyomtatták ki 1919. november elején Horthy Budapest népéhez c. felhívását.

119 Az első világháború után megváltozott politikai légkörben a helyi társadalom vezető rétegéből elsősorban a katolikusok, köztük nagygazdák is részt vettek annak a részvénytársaságnak a megszervezésében, amely megszerezte a Balaton Nyomdát, és a tűzoltószertárban bérelt helyiségben működtette. A Balatonfüredi Nyomda Rt-t a helyi lap szerint 1920. január 20-án a polgári iskolában alapította 50 évi időtartamra, 100 000 korona alaptőkével Luttor Ferenc plébános, Nánay Sándor polgári iskolai igazgató, Bedegi Gábor, Molnár Antal szeretetházi igazgató, lovag Leidl Henrik alsóörsi birtokos, Cséplő Ernő, a Balatoni Szövetség titkára. Felügyelő bizottságában Cs. Darab József, Herczegh Imre, Kubicsek Lajos, Ory Benő kapott helyet. Részvényesei Balatonfüred és vidékéről gazdák, értelmiségiek voltak. Pusztai Ferencet ügyvezető igazgatóként, Benedek Ferencet technikai vezetőként, Wolinzer Józsefet üzemvezetőként említi a helyi sajtó az 1920-as években. A cég könyvek, meghívók, kereskedelmi nyomtatványok, táncrendek, eljegyzési és házassági tudósítások, iskolai értesítők, céges levélpapírok, borítékok nyomtatásával és kereskedéssel foglalkozott. 1932. június 17-től felszámolás alatt állt.

120 A nyomdát 1932-ben az egykori nyomdászinas, Iglói (Ivancsics) János megvásárolta és 1951-ig, az államosításáig Balatonfüredi Nyomda néven üzemeltette. A Hazai Villamossági Rt. kezdte el az aszófői villamosmű építését, amelynek alapkövét 1912-ben Péter-Pál napján tették le. 1912 októberében az építési vállalkozó megbukott, az építtető Hazai Villamossági Rt. folytatta az építkezést. 1913-ban a villamosművet átvette a Balatoni Szövetség.

121 1921-ben megvásárolta a Balatonvidéki Villamosmüvek Rt., amely 1917. február 18-án alakult Balatonfüred székhellyel 50 évi időtartamra 1 millió korona alaptőkével. 100 koronás részvényeit a Balaton-parti községek és a lakosság is vásárolta.

122 Az 1930-as évek közepén az aszófői erőtelepet használaton kívül helyezték, mert már nem termelte, hanem vásárolta az áramot. 1937-től az rt. székhelye Budapest lett. A Balatoni Szövetség Hirdető Rt. alakuló ülését 1923. november 24-én a Szövetség tanácskozó termében tartotta. Az rt. 100 darab 10 ezer korona névértékű részvényt bocsátott ki. A Balatonfüred székhelyű vállalat célja: a magyar fürdők hirdetésügyének és hírszolgálatának rendszeres kezelése és ezzel a fürdőkre a nagyközönség figyelmének minél nagyobb mértékben való fölkeltése. Az alakuló közgyűlésen az rt. elnökévé Óvári Ferencet, az igazgatóság tagjaivá Molnár Antal takarékpénztári vezérigazgatót és Cséplő Ernőt választották. 23

Az rt. 1926 júniusától felszámolás alatt állt, 1928-ban megszűnt.

124 Mivel a Balatoni Szövetség nem tudta megnyerni a nagybankokat a balatoni építkezésekhez, 1926. január 15-én Budapesten megalakította a Balatonfüredi Szövetségi Üdülőház Szövetkezetet, hogy elsősorban Balatonfüred gyógyfürdőn tagjai részére közös üdülőházakat építsen vagy vásároljon, azok üzemben tartásáról gondoskodjon, továbbá az olcsó balatoni tartózkodást minél több egyén részére lehetővé tegye. A szövetkezet elnökévé Óvári Ferencet választották. A Balatonfüreden szervezett első szövetke-