Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
zeti üdülőházat a szövetség lapja 1927 augusztusában bemutatta, mint Balatonfüred egyik legnagyobb díszét. A háromemeletes épületben mintegy 100 helyiség található, amelyből 75 alapítványi szoba. Az alapítványi tulajdonosok: 3 minisztérium, 8 vármegye, 2 város, kamarák, egyesületek, intézetek stb. A siker hatására a második szövetkezeti üdülőház alaprajzát és homlokzati rajzát 1928 novemberében közölték. A 250 szobás üdülőház terveit Medgyasszay István építész-tanár készítette. 126 1 935 végén a szövetkezetben az alapítványi tagok száma 42, üzletrészeik száma 4790, az üdülőtagok száma 229, üzletrészeik száma 250. Az ingatlan értéke 409 609 P, a szövetkezet összes vagyona 485 293 P. A szövetkezet 1938-39-ben elvált a Balatoni Szövetségtől, üj neve Balatonfüredi Üdülőház Szövetkezet lett. 127 A Balatoni Szövetség kezdeményezésére 1932-ben alakult Balatoni Építőtakarék Szövetkezet a balatoni telekkel rendelkezők építkezését kívánta támogatni. 1935-ig 43 000 P kölcsönt folyósított. A szövetkezetnek 1940 végén 129 tagja volt 874 db 10 pengős üzletrésszel. A szövetkezet vagyona 149 960 P, a tagok kamatmentes kölcsönei 88 684 P-t, 6 százalékos kölcsönei 46 009 P-t tettek ki. 128 A Balatoni Szövetség szervezte 1935-ben az Epületeket Karbantartó Szövetkezet nevű balatonfüredi műszaki vállalatot. A tihanyi műút mentén két mintanyaraló építését tervezték Káldy Ferenc építészmérnök díjnyertes terveinek felhasználásával és Csimár Károly építészmérnöknek, a szövetkezet elnökének vezetésével. 1935-36-ban a tagok száma 18, üzletrészeik száma 45. A cég 1939-ben felszámolás alatt állt. Vagyona 957 P volt. 129 A fürdőtelepi vállalkozások közül a Richard Young által létesített hajóépítő üzemet 1885 novemberében a Stefánia Yacht Egylet megvásárolta. Young távozása után M. E. Ratsey 1886-87-ben, Harries 1888-89-ben épített hajókat Balatonfüreden, azonkívül Ortvein Ferenc Arácson 1890-ben. 130 Ortveinről 1887-ben hajógyári felügyelőként írtak a helyi sajtóban. A Veszprémi Független Hírlap is közölt hírt az „Artwein-féle" arácsi hajógyárról, ahol almádiak részére evezős hajó készült 1889-ben. 131 Mivel a Stefánia Yacht Egylet a hajógyárat nem tudta fenntartani, 1920-ban átadta az Angol-Magyar Banknak, amely létrehozta a Balatoni Yachtépítő Rt.-t. E nem tőkeerős cég helyett 1931-ig az IBUSZ Rt. üzemeltette a siófoki és a füredi üzemet. A gyár tevékenysége akkor vett lendületet, amikor 1927-ben létrehozták a Balatoni Hajózási Rt.-t, majd 1931-ben állami tulajdonba vették. Az 1920-as években válságba jutott balatoni hajózás feltámasztására megrendelések érkeztek a régi hajók felújítására, motoros és vitorlás hajók, uszályok készítésére. 1941-ben felépült a külső hajógyár, ahol 500 tonnás vagy azt meghaladó uszályok is készülhettek. A gyártelep a község által ajándékozott ingatlanon létesült, cserébe az rt. arra kötelezte magát, hogy az üzem székhelye Balatonfüred lesz. A hadi megrendelések következtében felfutott a gyár munkáslétszáma, az 1941-ben még 100 fő alatti létszám 500-600-ra emelkedett. 1942-ben a gyárban 107 szakmunkás dolgozott, a munkáslétszám átlaga 166, maximuma 255 fő volt, és 1,328 millió P termelési értéket állított elő. A gyár tervezői közül Max Oertz kikísérletezte a Balatonra megfelelő hajótesteket. A gyár mérnöke 1927-től Benácsek (Hankóczy) Jenő lett, aki Tüske Jenőt követte az igazgatói székben. 132 Balatonarács iparvállalatát, a Balatonvidéki gőztéglagyárat a helyi sajtóban megjelent hírek szerint Berényi Béla keszthelyi építési vállalkozó és téglagyáros 1912-ben létesítette a vasútállomás mellett, és ő működtette az 1920-as években is. 1932-ben Csimár Károly helybeli építési vállalkozó hirdette arácsi tégla- és műkőgyárának termékeit. 1942-ben 1 szakmunkással, átlagban 22, maximum 41 munkással 59 148 P termelési értéket állított elő. 133 Az államosítás előtti tulajdonosa Káldy Ferenc volt.
