Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
1938-ban a tagok száma 1296-ra emelkedett. Az üzletrésztőke 100 073 pengőre gyarapodott. A betétállomány 310 000 P. Az év folyamán 401 esetben 284 668 P kölcsönt folyósítottak. A kihelyezések összege az év végén 1 046 654 P. Jelentős összegű kölcsönt folyósítottak kisgazdáknak 7,5 százalékos kamat helyett 6 százalékos kamatra. A tartalékolás utáni nyereségből 4 százalék osztalékot fizettek. 85 Az eredményes gazdálkodás megalapozta a székházépítést. 1938-ban hírt adott a helyi sajtó arról, hogy a hitelszövetkezet révén impozáns épülettel gazdagszik Balatonfüred. Dicsérte Káldy Ferenc építész magas szaktudását. Az új székház az OKH segélyével épült. Az épület bankhelyiségből és altiszti lakásból állt. A fővárosi bankok mintájára 6 m hosszú portálja volt, helyet kapott benne az altiszti fülke, 9x6 m-es pénztárhelyiség, igazgatói szoba, tanácsterem, pénztárterem, levelezési szoba és egy előszoba, melyből az irattárba, mosdóba, altiszti szobába lehetett jutni. Vízvezetékkel, villannyal, csengőhálózattal felszerelték, mahagóni színű bútorokkal berendezték. 87 A székház avatását 1939. március 19-én tartották, Darányi Kálmán mondott avatóbeszédet. László Gábor ügyvezető igazgató ismertette a szövetkezet történetét. Az avatás 180 fős társasebéddel zárult. 88 Az első igazgatóságban Cséplő Ernő, a Balatoni Szövetség titkára, Bubics Tivadar szolgabíró, Nánay Sándor polgári iskolai igazgató, Luttor Ferenc plébános, Kozma István ipartestületi elnök, Ruzsicska Béla ny. százados mellett egyedül Cs. Darab József képviselte a füredi gazdákat. Később az igazgatóság tagjai között a legtöbben nagygazdák voltak (Bocsor Sándor, Horváth Zsigmond 1924-től, Bereczky Gábor, Csajághy Gábor, Somogyi Imre, Tolnay István 1932-től), de négy iparos (Breila Gyula ács, Kubicsek Antal, Vörös János molnárok, Micheller József sütőmester), két kereskedő (Gácser János, Posztobányi Károly), két katonatiszt (Nagy László, Ránzay Ágoston), két földbirtokos (lovag Leidl Henrik, Pálfy Gábor), a körorvos (Halász István), a postamester (Simon Károly), a községi jegyző (Fekete József) és a plébános (Babies Endre, Gubicza Antal) is helyet kapott benne. 1947-ben az igazgatóság tagjai: Horváth Zsigmond földműves, Csajághy Gábor földműves, Gácser János kereskedő, Gubicza Antal esperes-plébános, Somogyi Imre földműves, Pálfy Gábor földbirtokos, Posztobányi Károly kereskedő, Simon Károly postamester, Nagy László vezérőrnagy, Tolnay István földműves, Bereczky Gábor földműves. 1948-50-ben az igazgatóság valamennyi tagját leváltották. 89 Az első borkereskedelmi és szeszipari vállalkozás, a gr. Keglevich István által alapított pinceszövetkezet és konyakgyár a filoxéravész idején tönkrement 90 Áz első világháború kényszerítette rá a balatonfüredieket arra, hogy 1917. január 7-én megalapítsák a Balatonfüred és Vidéke Gyümölcsértékesító és Központi Szeszfőző Szövetkezetet. A vállalat 10 P névértékű üzletrészekkel alakult, gyümölcscefre, szőlőtörköly és borseprő feldolgozásával foglalkozott, működése kiterjedt a járás összes községeire. Tagjai szőlőbirtokosok, gyümölcsösök birtokosai, lelkészek, tanítók, közigazgatási tisztviselők lehettek. A szőlők és gyümölcsösök birtokosai kötelesek voltak kat. holdanként legalább egy üzletrészt jegyezni. Az üzletrész után legfeljebb 5 százalék osztalékot fizethettek. A szövetkezet elnöke (ügyvezető igazgatója) 1929-ben Vörös Dániel, 1939-ben Horváth Zsigmond, 1946-ban Tolnay István. Az első igazgatóság 7 tagból állt: Bedegi Gábor elnök, Gácser János, Herczeg Imre, Marton Sándor, Róka Lajos, Szlávi Mór, Zollner Ármin. Az igazgatóság tagja lett később Vörös Dániel, Cs. Darab József, Horváth Zsigmond, Kutasi Imre, Somogyi Imre, Bereczky Gábor, Tolnay István, Csajághy Gábor. A felügyelő bizottság 1921-ben: Kozma István, Marton Mór, Oblatt József, Oblatt Sán-