Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
zsef lett. 43 A háborús években az anyaghiány közepette a hegyközségi tanács elsősorban a beszerzésben (abroncsvas, rézgálic stb.) tudott a gazdák segítségére lenni, ha befizették a hegyközségi járulékot. 44 A balatonfüredi hegyközséget is megszervezték, 1944 januárjában évi rendes közgyűlését a községháza nagytermében tartotta. Hogy a szőlőművelés mellett más jelentse a megélhetést, arra a Balatoni Szövetség tett kezdeményezéseket azáltal, hogy a balatoni idegenforgalom szükségleteire alapozott intenzív termelést meghonosítsa. A balatoni fürdők élelmiszerellátását 1925ben is az jellemezte, hogy a fürdőpiacok drágák voltak, de sem a kisgazda termelőket, sem a környező uradalmakat nem lehetett rávenni a rendszeres fürdőellátásra. 45 A Balatoni Szövetség által elindított vállalkozások közül egyiket sem koronázta siker. A Balatonkilitin 1908-ban megszervezett minta zöldségtermelő telep, amellyel a bolgár rendszerű zöldségkertészkedést akarták meghonosítani, az állami támogatással együtt megszűnt. 46 A balatonfüredi kísérletek 1911-ben és 1942-ben kudarccal végződtek. 47 Nagyobb esélye volt annak, hogy maguk a bolgárok létesítenek kertészeteket Balatonfüreden. Egy bolgár kolónia kezdett kialakulni a Balatonfüredi járásban. 48 Részt vettek a balatonfüredi kiállításokon. Földeket béreltek a Balatonhoz közeli területen bolgárkertészet beindítása végett. A Balatoni Szövetség 1939-ben tejgazdasági mozgalmat indított, azonban a tejszövetkezetet nem tudták megszervezni Balatonfüreden, és az aszófői tejszövetkezeti központ felállítása is csak terv maradt. 49 1938 végén a helyi sajtó hírt adott arról, hogy a Baradlay-birtok új tulajdonosa, Brázay Zoltán gyáros nagy apparátussal végeztette a birtok és a rajta lévő épületek, a hozzá vezető utak rendbe tételét. A nagyszabású munka elősegítette a fürdőtelep arácsi részének fejlődését. 50 Előbb luxuskert létesült, majd Máthé Jánost alkalmazták, aki kialakította az alsó, üzemi jelleggel működő kertgazdaságot. Máthé János és az általa kiválasztott, jól megfizetett alkalmazottak munkája nyomán átalakult a táj, utak, csatornák, vízvezetékek, épületek létesültek. A szőlészet, konyhakert, díszkertészet, üvegházak, külső virágkertészet, faiskola, tyúkászat termelését kezdetben Balatonfüredre és környékére, később Veszprémbe, Budapestre tervezték szállítani. A 64 holdas szőlő- és kertgazdaság 2,5 millió P bruttó bevételéből 210 ezer P tiszta nyereséget ért el. A mintaszerűen vezetett, minimális adminisztrációval és alkalmazottal működő gazdaság eredményeivel bizonyította, hogy a Balaton északi partja alkalmas intenzív kertgazdaság kialakítására. 01 Kezdetben csak a Balatoni Szövetség gyümölcsészeti bizottsága foglalkozott a Balaton vidéki gyümölcstermelés kérdéseivel. 1929-ben az országban elsőként Balatonfüred-Lovas térségében gyümölcsvédelmi körzetet hoztak létre. 52 A balatoni érdekeltségek szorgalmazására 1936-ban a földművelésügyi miniszter a kertészeti kultúra színvonalának emelése végett elrendelte a Balatoni m. kir. Kertészeti Felügyelőség felállítását Balatonfüred székhellyel. 53 Balatonfüredhez kötődött a Balatoni Gyümölcstermesztők Egyesülete, amely 1936. december 15-én a Balatoni Szövetség kötelékében, a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete tagegyesületeként alakult. Működése három vármegye 70 községére terjedt ki. Célja a fatelepítéseknél, a fák és kertek művelésénél, gondozásánál a szakszerű munkavégzés. 250 taggal indult, 2 pengő tagsági díj mellett. Választmányában balatonfüredi gazdák, szőlőbirtokosok, értelmiségiek is voltak. 54 Az egyesület közgyűléseit a Balatoni Szövetség, majd a Balatoni Üdülőház Szövetkezet nagytermében tartotta, 1939-től Brázay Zoltán volt az elnöke. 55 Az egyesület ügyvezető elnökeként Gáspárdy Aladár tevékenykedett. A taglétszám 1941-ben 4000-re emelkedett. Vándorgyűléseket tartottak, helyi csoportokat szerveztek. Tevékenységük
