Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

zsef lett. 43 A háborús években az anyaghiány közepette a hegyközségi tanács elsősorban a beszerzésben (abroncsvas, rézgálic stb.) tudott a gazdák segítségére lenni, ha befizették a hegyközségi járulékot. 44 A balatonfüredi hegyközséget is megszervezték, 1944 január­jában évi rendes közgyűlését a községháza nagytermében tartotta. Hogy a szőlőművelés mellett más jelentse a megélhetést, arra a Balatoni Szö­vetség tett kezdeményezéseket azáltal, hogy a balatoni idegenforgalom szükségleteire alapozott intenzív termelést meghonosítsa. A balatoni fürdők élelmiszerellátását 1925­ben is az jellemezte, hogy a fürdőpiacok drágák voltak, de sem a kisgazda termelőket, sem a környező uradalmakat nem lehetett rávenni a rendszeres fürdőellátásra. 45 A Ba­latoni Szövetség által elindított vállalkozások közül egyiket sem koronázta siker. A Ba­latonkilitin 1908-ban megszervezett minta zöldségtermelő telep, amellyel a bolgár rendszerű zöldségkertészkedést akarták meghonosítani, az állami támogatással együtt megszűnt. 46 A balatonfüredi kísérletek 1911-ben és 1942-ben kudarccal végződtek. 47 Nagyobb esélye volt annak, hogy maguk a bolgárok létesítenek kertészeteket Balaton­füreden. Egy bolgár kolónia kezdett kialakulni a Balatonfüredi járásban. 48 Részt vettek a balatonfüredi kiállításokon. Földeket béreltek a Balatonhoz közeli területen bolgár­kertészet beindítása végett. A Balatoni Szövetség 1939-ben tejgazdasági mozgalmat in­dított, azonban a tejszövetkezetet nem tudták megszervezni Balatonfüreden, és az aszó­fői tejszövetkezeti központ felállítása is csak terv maradt. 49 1938 végén a helyi sajtó hírt adott arról, hogy a Baradlay-birtok új tulajdonosa, Brázay Zoltán gyáros nagy apparátussal végeztette a birtok és a rajta lévő épületek, a hozzá vezető utak rendbe tételét. A nagyszabású munka elősegítette a fürdőtelep arácsi részének fejlődését. 50 Előbb luxuskert létesült, majd Máthé Jánost alkalmazták, aki kia­lakította az alsó, üzemi jelleggel működő kertgazdaságot. Máthé János és az általa kivá­lasztott, jól megfizetett alkalmazottak munkája nyomán átalakult a táj, utak, csatornák, vízvezetékek, épületek létesültek. A szőlészet, konyhakert, díszkertészet, üvegházak, külső virágkertészet, faiskola, tyúkászat termelését kezdetben Balatonfüredre és kör­nyékére, később Veszprémbe, Budapestre tervezték szállítani. A 64 holdas szőlő- és kertgazdaság 2,5 millió P bruttó bevételéből 210 ezer P tiszta nyereséget ért el. A minta­szerűen vezetett, minimális adminisztrációval és alkalmazottal működő gazdaság ered­ményeivel bizonyította, hogy a Balaton északi partja alkalmas intenzív kertgazdaság ki­alakítására. 01 Kezdetben csak a Balatoni Szövetség gyümölcsészeti bizottsága foglalkozott a Balaton vidéki gyümölcstermelés kérdéseivel. 1929-ben az országban elsőként Balaton­füred-Lovas térségében gyümölcsvédelmi körzetet hoztak létre. 52 A balatoni érde­keltségek szorgalmazására 1936-ban a földművelésügyi miniszter a kertészeti kultúra színvonalának emelése végett elrendelte a Balatoni m. kir. Kertészeti Felügyelőség fel­állítását Balatonfüred székhellyel. 53 Balatonfüredhez kötődött a Balatoni Gyümölcstermesztők Egyesülete, amely 1936. december 15-én a Balatoni Szövetség kötelékében, a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete tagegyesületeként alakult. Működése három vármegye 70 községére terjedt ki. Célja a fatelepítéseknél, a fák és kertek művelésénél, gondozásánál a szakszerű mun­kavégzés. 250 taggal indult, 2 pengő tagsági díj mellett. Választmányában balatonfüre­di gazdák, szőlőbirtokosok, értelmiségiek is voltak. 54 Az egyesület közgyűléseit a Balatoni Szövetség, majd a Balatoni Üdülőház Szö­vetkezet nagytermében tartotta, 1939-től Brázay Zoltán volt az elnöke. 55 Az egyesület ügyvezető elnökeként Gáspárdy Aladár tevékenykedett. A taglétszám 1941-ben 4000-re emelkedett. Vándorgyűléseket tartottak, helyi csoportokat szerveztek. Tevékenységük

Next

/
Thumbnails
Contents