Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
szagos borászati kormánybiztos 1885 októberében azt kérte a káptalantól, hogy Balatonfüreden 16 hold uradalmi rétet és szántót bérbe vehessen filoxéramentes szőlővesszők ültetése céljából. A káptalan a kérést elutasította, mivel a bérleti szerződés miatt nem rendelkezett szabadon a területtel. 23 Keöd József 1886-ban a kormánybiztoshoz írt nyílt levelében - eredménytelenül - sürgette az arácsi Szeretetház négy kat. hold filoxérától sújtott szőlejének helyén amerikai szőlővessző-szaporító telep létrehozását. 24 Egy füredi telep működésére mégis vannak adatok, de csak a megszüntetésekor. A helyi sajtó 1911-ben tudósított a Darányi Ignác által közszükségletre felállított amerikai szőlőtelepről és a vele kapcsolatos kísérleti állomásról, amelyet a meszes talaj miatt létesítettek Balatonfüreden. A tudósító értesülése szerint a telepet a munkapárti kormány és „az egyházainktól bérelt föld árenda ja fölötti viszály" szüntette meg. 25 1913-ban a volt állami szőlőtelep fele részét a református lelkészi hivatal adta bérbe. A filoxéra elleni védekezést így nem Füred vezette, ahol a gazdák későn szánták el magukat a szénkénegezésre, ezért kipusztultak a szőleik. Az amerikai vesszőkkel, direkt termőkkel való próbálkozások kezdetben kudarcba fulladtak. A füredi meszes, száraz, köves talajokon a Jaquez és a Herbemont csak tengődött. Kezdetben sokan az olcsóbb Herbemont fajtát vásárolták, de az Balatonfüreden senkinél sem hozott eredményt. 26 Balatonfüred és Balatonarács meszes talajain a megoldást a mésztűrő fajták alkalmazása jelentette. A filoxéravész következményeit csak széles körű társadalmi összefogással lehetett leküzdeni. Vándortanárok járták a Balaton-felvidék községeit. A tanítókat, lelkészeket is bevonták a szőlőrekonstrukcióba. A borvidék megmentőjének tartott Sáner János franciaországi tanulmányútján győződött meg a szőlőtermesztés újrakezdésének lehetségességéről. Hazatérve csopaki telepén megkezdte a vad- és oltványtermelést. Szőlőojtási tanfolyamokat tartott többek között Balatonfüreden is. A borvidéken szőlősgazdák ezreinek kellett megtanulni az ojtást, hiszen korábban nem gyakorolták azt. Balatonfüredről Keöd Józseftől származik az első tudósítás a zöldojtásról 1892 augusztusából. 27 Sáner János egyik írása szerint Füreden Mórocza Kálmán királyi járásbíró és Androvits Imre útibiztos hajtotta végre elsőként a szőlőrekonstrukciót. 28 Az első szőlőrekonstrukciót a borvidék országgyűlési képviselőjének, Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek az irányításával a jobbágyrendszer megszűnte utáni második nemzedék sikerre vitte. 1913-ban Balatonfüreden és Balatonarácson 404, 1935-ben 715, 1946-ban 805 kat. hold szőlő volt. A szőlőrckonstrukció során Balatonfüreden létesült a legtöbb síkvidéki ültetvény, mintegy 261 hold. Az oltványszőlőkkel való felújítást tekintve Balatonfüred és Balatonarács a legsikeresebb községek közé tartozott, ahol a direkt termők nem játszottak szerepet a termelésben. 29 Balatonfüred a filoxéra elleni védekezésben vereséget szenvedett, de nyertesen került ki a szőlőrekonstrukcióból, mert új „szőlőhegyek" létesültek a szántóföldi dűlők helyén, amelyek a filoxéravész után a legjobb termőhelyeknek számítottak. A filoxéravész következményének tartott kivándorlásról, a kivándoroltak számáról nincsenek adataink. 1931 februárjában 80 éves korában meghalt Bertók Gábor, aki 40 évet töltött Amerikában. Néhány család követte Wéber Edét (a Szeretetház igazgatója volt), Helvéciatelep megalapítóját az Alföldre. Karácsony Gábor és fia 1891-97ben „Wéber Aladárnál és Kunszentmiklóson Tóth Ferencnél" mint vincellérek álltak alkalmazásban, 1915-ben folyamodtak balatonfüredi illetőségük igazolásáért. 30 Az első világháború utáni években a Monarchia felbomlása miatt a füredi és arácsi szőlősgazdáknak a jobbágyfelszabadítás utáni harmadik nemzedéke katasztrofális értékesítési viszonyok közé került. 1930-ban 50-70 filléres borárakra számítottak.
