Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VII. Életmód, hagyományos népi kultúra Füreden (S. Lackovits Emőke)
Oláh János 1834-ben Balatonfüreddel kapcsolatban a savanyúvíz és fürdőkultúra bemutatásán kívül elsősorban szőlő- és borgazdálkodását említette meg: „... Fürednek lakosai szőlőből gazdálkodnak, szántóföldjök, rétjek kevés lévén. Itt igen olajos, erős, és arany színű bor terem..." 3 Hasonlóan írt a településről két évtizeddel később Fényes Elek: „...Van... nagy erdeje, szép szőlőhegye, amely igen erős olajos, aranyszínű bort terem. Szántóföldje kevés..." 4 Ugyanakkor a szőlők mellett szántók, rétek és legelők is megtalálhatók voltak határában, változó nagyságban és arányban, belterületén pedig jelentősnek mondhatók kertjei. Mindezeken túl nem volt elhanyagolható nádasa és erdeje sem. Nagy jelentőségű volt még gyümölcsészete. Balatonfüred területének művelési ágak szerinti megoszlása 1857-1940^ Év Szántó Kert Rét Legelő Szőlő Erdő Nádas Nem termő Összesen 1857 kat. h. 882 407 513 592 1493 69 1759 5715 % 15,4 7,1 9,0 10,4 26,1 1,2 30,8 100,0 1895 kat. h. 645 42 267 697 727 1300 78 1850 5606 % 11,5 0,8 4,7 12,4 13,0 23,2 1,4 33,0 100,0 1935 kat. h. 739 103 360 375 558 1710 79 1789 5713 % 12,9 1,8 6,3 6,6 9,8 29,9 1,4 31,3 100,0 1939/4(1 kat. h. 735 90 373 374 546 1713 79 1807 5717 % 12,9 1,6 6,5 6,5 9,5 30,0 1,4 31,6 100,0 1895-ben Balatonfüreden 396 gazdaság volt. A község határának 67 százaléka (3756 kat. hold) termőterület, míg 33 százaléka (1850 kat. hold) nem termő volt, amelybe az utak, árkok és a Balaton vízfelülete is beletartozott. 6 1885 körüli adatok szerint a művelési ágak holdankénti kataszteri tiszta jövedelme a következőképpen alakult (a terület kat. holdban, a kataszteri tiszta jövedelem krajcárban kifejezve): 7 Szántó Kert Rét Legelő Szőlő Erdő Nádas kat. hold 683 41 266 681 757 1247 83 krajcár 337 1029 647 40 1861 30 1100 A kataszteri adatokból is világossá válik, hogy a legjövedelmezőbb gazdálkodási ág a szőlő, a kert, valamint a nád volt. A kert jövedelmezőségét döntően a gyümölcs biztosította, a jó minőségű nád pedig keresett cikk volt az egész Balaton mellékén, elsősorban a déli oldalon. A rétgazdálkodás az állattartás alapját jelentette, amelyben különösen jelentős volt a szarvasmarhatartás - nemcsak a tejhaszonért, hanem kisebb gazdaságokban igavonó erejéért is. Az egyes határrészek művelési ágait megvizsgálva azt tapasztalhattuk, hogy jelentős szántóterület-növekedés figyelhető meg, s ugyanakkor a szőlőterület nagysága estikként, tehát utóbbi rovására történt a gyarapodás. Ez a filoxéra következtében végbement szőlőpusztulással hozható összefüggésbe, amelyre vonatkozóan még recens adatok is szép számmal voltak találhatók. Ezt támasztják alá a korabeli statisztikai adatok is 8 , rámutatva a szőlőbirtokok radikális csökkenésére.
