Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VII. Életmód, hagyományos népi kultúra Füreden (S. Lackovits Emőke)
A szőlő területe kat. holdakban A szőlőbirtokosok száma 1873-ban 1885-ben 1895 beültetve -ben parlag 1873-ban 606 757 55 672 375 A község gyümölcstermesztésének jelentőségét gyümölcsfáinak nagy száma igazolja. 9 Gyümölcsfáinak összlétszámát tekintve az északi oldal községei között a harmadik helyen állt Füred, csupán Tihany és Kenése előzte meg. A községben legjelentősebb a szilva, az alma és a körte termesztése volt, ezt követte az őszibarack, a mandula, a meggy és a cseresznye. Utolsó helyen a szeder, a dió, valamint a kajszibarack állt. Az északi partszakasz 33 települése között Füred nemcsak gyümölcsfáinak összességét tekintve állt a harmadik helyen, hanem szilvafáinak számával is Kenése és Vörösberény mögött. Almafáinak és körtefáinak számát tekintve első helyet foglalt el, mandulafáival a másodikat (Tihany előzte meg), őszibarackfáival pedig ugyancsak a harmadikat Badacsonytomaj és Tördemic után. 1896-ban a község gyümölcsfaállománya az alábbiak szerint alakult: Szilva Meggy Alma Őszibarack Szeder Dió Körte Cseresznye Kajszibarack Mandula Gesztenye Összesen 6858 1222 3131 1622 932 727 2353 893 632 1228 11 19 609 Határrészeiben 1895-ben kevés kivételtől eltekintve csaknem minden művelési ág megtalálható volt, változó arányban. A beltelkeken a kert uralkodott, nagyon ritkán fordult csak elő a lakóépületek közé beékelődő szántó. Itt, a beltelki részen állt a lakóés gazdasági épületek java része. Bár a visszaemlékezések szerint elvétve akadt lakóház a külterületen, azonban a korabeli kimutatások nem jelentős számű, de nem elhanyagolható lakóépületekről tudósítanak, amelyek külterületen állottak. így: Eb-hegven 1, Meleg-hegyen 1, Szőlőfőn 3, Fűzberekben 3, Tamás-hegyen 10, Öreg-hegyen 18, Kövesen 5, Petkén 17, Lakon 12, Baricskán 11, Fenéken 3, Laposteleken 1, Fürdőtelepen pedig 92. Utóbbi a falutól elkülönülő, önálló település jellegét öltötte. A Fürdőtelepet leszámítva a külterületen lévő lakóházak száma összesen 85 volt, amely csupán ötöde, illetve hetede a múlt század végi és a XX. század eleji lakóházállománynak. 1 " Az Eb-hegyen a legelő, rét és szántó volt többségben, kevés szőlővel. A Meleg-hegyei szántó, rét, legelő, szőlő jellemezte kevés erdővel és kerttel, a Kék-hegyet pedig döntően a szántók, majd rét és legelő kevés szőlővel, erdővel, néhány kerttel. Szőlőfőn ugyancsak a szántó uralkodott, de sok volt a rét is, mellettük szőlőt, valamint kevés kertet műveltek. Fűzberekben a szőlő és a szántó kevés volt, kert sem nagyszámú, legnagyobb részét rét, majd legelő tette ki. Tamás-hegyen legelőből volt a legtöbb, mellette kevés erdőt, szőlőt és szántót is birtokoltak itt. Az Öreg-hegyen az erdő, rét, kert jelentéktelennek mondható, mellettük kiterjedt volt a szőlők, szántók és legelők területe. Köves területileg kicsi határrész kevés szőlővel, réttel, szántóval. Petkét a szőlő és szántó uralta kevés erdővel, legelővel, jelentéktelen nagyságú kerttel. Berek alját a rét és a nádas határozta meg kizárólagosan, míg Vörösmáit a szőlő, bár mellette említésre érdemes a szántó, a rét és legelő. Belso-mezot a szántók uralták kevés legelővel és szőlővel, míg Belső-erdőt a legelők, bár mellettük az erdő is megemlítendő. A földrészleti jegyzőkönyv külön kitért az itt található árkokra, utakra és kőbányára. Farkókő meghatározója a szántó volt,
