Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VI.
A grófi család erdején keresztül Hidegkútra, a nemesség erdején keresztül Veszprémbe vezető utat továbbra is közhasználatban hagyták. 6. A Balaton vizét halászatra továbbra is a grófi család és a nemesség közösen használja. Az apadást aránykulcs szerint megkapja a grófi család és a nemesség. A nádlást saját területeiken külön gyakorolják. 7. A kocsmáitatásban az egyezség idején követett gyakorlat fennmaradt. 8. Az erdőfelügyelő által kezelt jövedelmeket a grófi család és a nemesség között aránykulcs szerint felosztották. 9. A Savanyúvízre vezető országutat szabályozták. 10. A káposztáskerteket a nemesek és a jobbágyok között felosztották, azok is kaptak, akiknek addig nem volt. Az arányosítási egyezség megkötése napján a grófi család képviselője aláírta a jobbágyokkal kötött úrbéri egyezséget is. 29 Az Urbárium szerint Arácson 4 2 /s jobbágytelek és 4 zsellérállomány volt, az úrbéri földkönyv szerint viszont 6 jobbágytelek és 11 zsellérállomány. Az utóbbi szerint osztották ki a jobbágyok és zsellérek járandóságait. Mivel Arács másodosztályú helységnek számított, ezért egy telekhez 1 hold belsőség, 20 hold szántóföld és 8 kaszás rét járt, ami a jobbágyoknál 6 telek után 174 holdat tett ki. Ezenkívül a jobbágyoknak 12,31 hold maradványföldjük, a zselléreknek - a belsőségen kívül - 7,05 hold földjük volt, amit meg kellett váltaniuk. A váltságösszeg 350 osztrák értékű forint és 41 krajcár volt, amit 5 év alatt 10 egyenlő részletben 5 százalékos kamat mellett kellett törleszteni. A legelő- és erdőbecsü alapján egy jobbágytelekhez 22 hold legelő és erdő járt, ennek megfelelően a jobbágyok 132 hold, a zsellérek pedig - 11 házas zsellért l 3 /s telekre számítva - 30 2 /s hold legelő- és erdőilletményt kaptak, amit megtoldottak 30 holddal a hasznavehetetlen területek pótlása végett. A református lelkész részére 22 hold, a református tanító részére 11 hold, a felállítandó római katolikus tanító részére szintén 11 hold földet kiadtak, amihez a nemességnek az aránykulcs szerint kellett hozzájárulnia. A volt úrbéresek járt birtokát az alsó mezőn adták ki. Akik nemesi birtokot is bírtak, a birtokukat egy tagban vehették ki ott, amelyikből több volt. A volt jobbágyság úrbéri korcsmáitatása mellett a királyi kisebb haszonvételeket, vadászati jogot a grófi család fenntartotta. Az egyezség által a birtok- és legeltetési közösség megszűnt. Arács a jobbágyfelszabadítás idejére az elaprózódott birtokok hazája lett, nemessége elszegényedett. A nagy múltú, valaha a falu vezető családjának számító Szilassy családból Károly birtokából a szőlő 1112, a rét 517, a szántó 3093, a nádas 171, a vegyes művelési ágú birtokok 1026 ölet tettek ki a tagosítás előtt. A szőlőbirtokokon a földesúr és a szőlőművelő közötti kapcsolatot Balatonfüreden és Arácson a szőlő utáni szolgáltatások: dézsma, hegyvám, ajándékok jelentették. 1848-ban az Esterházy-uradalomban a fürediek és az arácsiak az elsők között voltak, akik kinyilatkozták, hogy nem adják meg a szőlő utáni tartozásaikat. Mivel szentesített törvény még nem volt, és Veszprém vármegye 1848. szeptember 11-én a szőlő utáni tartozások beszedése mellett foglalt állást, és ilyen értelmű utasítást adott a szolgabíráknak, emiatt az Esterházy-uradalom pápai prefektusa is a tartozások beszedésére utasította a gazdatiszteket. Arácson és Füreden ellenszegülésre is számítottak, emiatt a gazdatiszteket felhatalmazták arra, hogy írásba adhatják a szőlőbirtokosoknak: ha a törvényt szentesítik, akkor az uraság készpénzben visszafizeti a beszedett tartozásokat.
