Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

bein Szabó Mihály, 1812-ben Bertók Ferenc, 1820-ban Bertók Pál, 1824-ben Bertók Péter, Bertók Ferenc, 1829-30-ban Polányi Péter, 1831 és 1846 között Bertók Mihály. Arácson az Esterházy uraságnak is volt urasági gazdája vagy bírája: az 1840-es években Őri János és Juhász Sándor. Bertók Mihály olyan tisztséget töltött be, amelynek több elnevezése volt: uradalmi gazda, tihanyi uradalom bírája vagy választott bírája, füredi árvák atyja.

168 1828ban Szőlősön feljegyezték az urasági gazda esküszövegét, aki egyúttal az uradalomhoz tartozó jobbágyok között árvák atyja vagy gyámatya is volt. Eskütételén jelen voltak az urasági tisztek, hivatali elődje és „a szőllősi apátúri jobbágyság". Szőlősön 1828. április 18-án eszerint esküdtetett fel a uradalmi fiskális által az új urasági gazda és árvák atyja: „Én esküszöm az élő Istenre, hogy a méltóságos földes uraságom jussaira vigyázni, azokat egész iparkodással fenntartani, annak rendeléseit híven tellyesíttem, történhető kárait, sérelmeit idején bejelentem, minden kitelhető módon távoztatni, hasznát minden igasságos úton és minden más mellékes vagy öntekintetnek félretételével előmozdíttani; - az árvák vagyonira gondot viselni, és arrúl számolni; - szóval az méltóságos uraságomhoz hívséggel viseltetni és gazdái és gyámatyabéli most reám ruházott hivatalaimban szorgalmatossan, igazán és józanon eljárni fogok. Isten engem ugy segéllyen!"

169 Az urasági gazda lehetett olyan személy is, aki a helység önkormányzatában esküdti tisztséget töltött be, mint Polányi Péter 1830-ban.

170 Az urasági gazda egyszerre volt egy-egy uraság alattvalóinak a képviselője és az uraság parancsainak végrehajtója. 1812-ben az uraság bírája megfogta Fitos Marcit, majd a Savanyúvízre vitte, ahol vasra verték.

171 1831-ben a helység nemes és adózó renden lévő bírái igazolták, hogy miközben az uraság gazdája robotra parancsolta a jobbágyokat, csúnyán viselkedett velük.

172 1828-ban Polányi Péter urasági gazda vitte a fiskálishoz egy alperes válaszát egy keresetlevélre. 1841-ben Bertók Mihály urasági gazda értesítette a fiskálist arról, hogy özv. Szabó Péterné zsellér örökös nélkül elhunyt, s mivel vagyon maradt utána, az urasági gazda magához vette a szobakulcsot.

1/3 1839ben a jobbágyok nevében az öregbíró és az uraság bírája kérte az uradalomtól a jobbágyok erdejének kiméretését, és ugyanabban az ügyben a tihanyi fiskális az urasági gazda által tiltatta le a nemességet az erdejének a kiméretésétől.

174 Mersics Ignác tihanyi uradalmi ügyész 1838. január 10-én a községek bíráinak utasítást küldött, amelyben az árvák vagyonának kezeléséről, a gyámatyák teendőiről rendelkezett. „Nehogy az árvák, kiknek ügyét a hazai törvények leginkább a földes urak szivére kötik, de legszentebbnek nem tekinteni nem is lehet, a szükséges gondoskodás s figyelmezés hiánya miatt kárt szenvedni kénteleníttessenek, kegyelmednek, esküdtjeinek s a helység közönséges gyám atyának ezennel mint urasági képviselő hivatalossán meghagyom, hogy azon esetben, ha a lakosok közül akár az apa, akár az anya vagy tálam mindenik meghalálozván, árvákat hagynának magok után, különössen pedig ezen utóbbiban, minden halladék nélkül nékem vagy az illető uradalmi tiszt urnák azt bejelentsék, aki az árvák vagyonát kegyelmetekkel együtt tüstént öszveírni s annak egyik példányát hozzám szükséges intézkedés végett beküldeni fogja: mely jelentésnek hallasztása vagy talám végképpeni elmulasztása esetében az árváknak okozandó kárát kegyelmed mint felügyelni köteles helység bírája fogja kárpótlani. Ha egyszer az árvának értéke öszveírva és gyámatyai kézre adva vagyon, annak épségben tartását a gyámatya köteles minden kitelhető módon biztosíttani - következve, az adósokat kezeseknek állítására is kötelezni; az érték gyümölcsözését és