Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

gyarapodását a jövedelemnek rendes beszedése, és minden esztendő végével tőkévé leendő fordittása által elölmozdittani. Hogy pedig ez nagyobb idővesztesség és fáradság nélkül megtörténhessen, a gyámatya még ezen hónapban minden adóssaival egy átollvános computust tegyen, mellyben a tőke summáknak kamattyait e folyó esztendei l-ő (anuariusig pontossan kiszámittsa, s ha azokat kész pénzben beszedheti, tüstént gyümölcsöző helyekre kiadja. Ha pedig a computus alkalmával beszedhetők nem volnának, a tőke sommákhoz számittsa, s azt a már meglévő kötelezőkre reá vezesse, akképp minden fizetéseknek idő határa jövendőben ujj esztendőre, az esztendő másik felében pedig július l-ő napjára esendő s kiszámíttandó lévén, mind a gyámi számadás, mind a kamatok beszedése könnyebbséget nyerendenek. Ezen véghez viendő computus alkalmával egyúttal kijelentse az adósoknak, hogy ha jövendőben a kamatokat rendessen be nem fizetik, s valaki legfellebb két esztendeig azokkal hátra maradna, a tőke is nékik mint makacs fizetőknek felmondatni s bírói foglalás által is visszavétetni fog. Mind ezeknek szoros megtartása mellett kívánom, hogy a gyámatya jövendőre minden esztendőnek végével ide mellékelt forma szerint adja bé számadását, mellyben minden kiadás rendes nyugtatóval vagy más hiteles oklevéllel támogatva legyen. Az eddigi inventáriumot pedig a végre használja, hogy ahhoz az árváknak öszveírandó vagyonát, árvákat illető határozásokat, s intézkedéseket iktatván, egy kiss utasittó jegyzőkönyvet foglaljon magába. Hogy pedig ezen utasittásomhoz a jövendőbéli bírák és gyámatyák is magokat alkalmaztathassák, azt a helység jegyzőkönyvében beiktatni kegyelmed el ne mulassa."

1,5 8. A szőlőhegyek kialakulása

176 Az 1696. évi összeírás szerint Arácson több adózó szőlő volt, mint Füreden, de az 1715. és 1720. évi országos összeírások adatai szerint megfordult a helyzet. Arácson 1715-ben 113, Füreden 148, Arácson 1720-ban 190, Füreden 266 kapaalja szőlő volt az adózók kezén. 1720-ban összeírták a nemesek hegyvám, kilenced és tized alá eso szőleit is. Arácson az extraneus nemeseknek 160, Füreden 144 kapás szőleje volt. Így a helybeli nemesek szőlei nélkül Arácson összesen 350, Füreden 410 kapás volt a szőlőterület nagysága. A Rákóczi-szabadságharc idején és az utána következő években az írott források a Balaton-felvidéken mindenütt a szőlő- és bortermelés hanyatlásáról szólnak. A pestisjárvány, a hideg időjárás, a végvári vitézlő rend széthullásának következményei a szőlőművelés területi adataiban is megmutatkoztak. A szatmári béke utáni években a Balaton-felvidéken kevesebb szőlőt műveltek, mint a XVII. században, a török kiűzése előtti években. Az adózó szőlőterületből Füreden 1715-ben 86 kapaalja szőlő a vidékiek, 62 a helybeliek, öt esztendővel később 145 kapaalja a vidékiek, 121 kapaalja a helybeliek birtokában volt. Az adózó szőlőbirtokosok között a vidékiek túlsúlya mutatkozott Arácson, ahol a vidékiek 1715-ben 80, 1720-ban 169 kapaalja szőlőterületével szemben a helybeliek mindössze 33, illetve 21 kapaalja szőlőterülettel rendelkeztek. Az adózó szőlők birtokosai között 1720-ban Arácson a veszprémiek alkották a legnépesebb csoportot (27-ből 15 fő), míg Füreden 32 szőlőbirtokos közül 9 volt veszprémi, s itt a legnagyobb csoportot a helybeliek alkották 16 fővel. Szintén a szőlőhegy földesurának adózó szőlőbirtokra vonatkoznak az úrbérrendezés idején készült összeírások, a bortized- és hegyvámlajstromok. Ezek szerint